Most lássunk néhány véleményt Király Péter könyvérõl! Zoltán András írja:„Egészen biztosan igaza van Király Péternek abban is, hogy a VIII–X. századi nyugat-európai forrásokban (fõleg német nyelvterület kolostori névjegyzékeiben) elõfordulómintegy 60 Ungarus, Hungaer, Hunger, Hungarius, Onger, Wanger személynév szin-tén a magyarok külsõ elnevezésére megy vissza (és nem valamely német köznévre,amint azt a német szakirodalom nagyobb része gondolja)” (2008: 357).Zoltán András az 561/562. évi legelsõ említést fenntartással fogadja, mivel-hogy „nem a szóban forgó események idejébõl, hanem több évszázaddal késõbb-rõl fennmaradt szövegekrõl van szó, amikor a szomszédos országokban a magya-rokat éppen a ťkalandozásokŤ nyomán már jól ismerték, és így az említett rombo-lást utólag is a nyakukba varrhatták” (i. h. 356–7). A késõbbi évszázadokból márjóval több említés található: „Ahogy haladunk azonban elõre a korban, különösena VIII. században már annyira felszaporodnak a magyarok említései, hogy nincsokunk késõbbi szerkesztõk, másolók beavatkozását gyanítanunk” (i. h. 357).Király Péter Zoltán András megjegyzéseire reagálva az 561/562. évi forrás szö-vegkritikai elemzésébõl arra következtet, hogy a leírt adatok valós történeti esemé-nyeken alapulnak (2010: 55). Zoltán András szerint nem a történeti eseményekvonatkozásában támadhatnak kételyek, hanem abban, hogy egy XII. századból fenn-maradt szöveg pontosan azokkal a szavakkal adja vissza a VI. századi események-ben részt vevõ népek neveit, ahogy azt a VI. században feljegyezték (i. h. 8).Zelliger Erzsébet szerint Király Péter „hatalmas forrásanyagot dolgozott fel, ésezek tükrében egész honfoglalás-kori történelmünk újragondolására késztet” (2008:369). A „Historia episcoporum Pataviensium et ducum Bavariae” 618-ból többbarbár támadást sorol fel. A felsorolt népek: gótok, gepidák, hunok, alánok, kvádok,szarmaták, avarok és végül a legrosszabb: „in fine pessimorum Hungarorum”.