WattieNo1 Creative Commons License 2021.12.01 -9 5 71655

Üdv Mindenkinek!

 

Conn-Blasz Mór nevével a gyűjtők többsége képben van. (Eltekintve a "Com Blass", "Con Blas" és egyéb próbálkozásoktól!)

 

Az aláírásából viszont egyértelmű, hogy a helyes: Conn-Blasz Mór(icz)

 

 

Eczl József kutatásai nyomán tudjuk róla, hogy Verőcén volt téglagyára az 1880-as években, amit a csődbe ment Lord Sámuel és Fia cégtől vett át, illetve ismerjük téglajelét.

 

(Korábban 40 éven keresztül Dr Gecse Albert hülyeségét jegyezték fel a gyűjtők a tégla mellé. t.i. "Gerenday-féle műemlék és építőanyag Rt." Ez hogyan jött ki a "CB" monogramból, az rejtély.)

 

                          

 

... De, hogy ki volt (valójában) Conn-Blasz Mór, arról eddig sem itt, sem a kiadványban nem szerepelt infó.

 

...Mert nem volt ismert, hogy Conn-Blasz Mórnak köze van ahhoz a Balázs Mórhoz, akinek - többek közt - Európa első földalatti villamosvasútját köszönhetjük!

 

 

Balázs Mór 1849 április 5-én született Pesten. „Édesapja Kohn Ármin, édesanyja Luria Róza volt, de egy bizonyos Blasz Zsigmond nevű kereskedő, magánzó nevelte fel, aki később feleségül is vette Rózát. (Sajnos Kohn Árminról nem tudunk egyebet. Blasz nemcsak ismert magánzó volt, de minden bizonnyal vagyonos ember lehetett, hiszen a Dohány utcai zsinagógában saját ülése is volt.) Rózának és Zsigmondnak három vagy négy gyermekük született, Balázs Mórt (Móricz) Blasz egyéves kora óta – saját fiaként – nevelte. A fiút akkor még Kohn Mózesnek hívták (egészen 1882-ig). Egy ideig használta a „saját állítása szerint is jogtalanul felvett Conn-Blasz” vezetéknevet. Ilyen néven téglagyárosként lett ismert az 1870–1880-as évekbeli Pesten

 

1882-ben, nevének magyarosítására beadott kérvényében azt írja: „felsőbb hatósági jóváhagyás nélkül felvett Conn-Blasz nevemre ingatlanok is vannak tulajdonjogilag bekebelezve s üzleteimet is e néven folytattam.” Kérelme idején az Akadémia utcában, a Ganz-féle házban lakott.

 

1896 júniusában verőczei előnévvel kapta meg nemesi címét.

48 éves korában, 1897 augusztus 1-én hunyt el Remagenben.

 

Az alábbi három idézet és Balázs Mór portréjának forrása Zsigmond Gábor: Balázs Mór élete és munkássága c. írása