Lutra
2021.11.29
|
|
0 0
96668
|
Jónás Tamás
Űrkaland
Korbács a perc, a másodperc galóca, éles penge az óra, vág a fény, bilincs a fényes csillogó karóra, a szerelem pirosló vára kény. Ködökben állnak sánta, álmos őrök, pazarló ifjak autója ragyog, azt álmodom, a Holdon hátradőlök, és nézem, hogy a földi film forog. S nézem a poros űrön át a rendet, hallgatom a kozmosz szűrt sikolyát, a Nap mögül egy kis istenke csenget, tűri az ember vértes iszonyát. A háborúk csak robbanások innen. A békeidők szerelmes csaták. A szívekben dől össze egyszer minden. A holdról így lát ember, hogyha lát. Csak csík az idő, hullámos és érdes. A ködök mögött mélyfekete szél. A galaxis alatt egy tollas, mérges angyalka vadabb rendeket remél. Pozőr viadukt minden féreglyuk csak, de nincsen rajtuk hasznos forgalom. A napszél kedves, mégiscsak arcul csap. S mint szárnyas ördög jön az oltalom: vad gyíkok szállnak át a holdi égen, a hatalomnak csendje sincs, de fáj. Itt nem viselkedhetsz máshogy, csak szépen. És minden szabadság kényes muszáj. |
|