Lutra
2021.11.27
|
|
0 0
96661
|
Mesterházi Mónika
Hol nem volt
A ráérősen nyújtózó eget aládúcolta mostanra a felhők koszos, alkalmi rétege. Törik a távolságban otthonos tekintet, a rövidlátó viszonyok között végességét tanulja. Eltűnődsz, mi fér egy napba. Mint egy utazás végén, ha mindent vissza kell pakolni a bőröndbe (ha egyszer benne volt) — csak ki ne nyíljon — erőszakosan záródik ránk az este. Csak a vágy álmodja át magát felhőn, fedélen, s a Hattyú szárnyán dél felé feszül.
*
Vadgesztenye
A zsebemben van egy vadgesztenye. Szorongatom. Tanul szorongani. Meg kell tanulnom, mennyit bír a kérge: mindent nem rakhatok a gesztenyémre. |
|