Lutra
2021.11.21
|
|
0 0
96643
|
Vörös István
Megzavart évszakok
Gyermekkoromban töltelék időket éltem, mint ki tökharangot tesz ellopott harang helyébe, és úgy rohantam fölfelé a toronyban, mert délben mégis kongott, hogy a csodát én is megértsem, mint pap, ki éppen misét mondott, melyben kételyeknek nem adott hangot, hiszen fölötte angyal szárnya csapkod, egy hír után lohol merészen.
A hír után, mit épp e lény mesélne, hogy nyári fény zuhog a rétre, s a tócsa szélén béka énekel. A gyerekkor az élet nyara mindig, és a tavaszt a kamaszok jelentik, aztán azonnal az őszt éred el, az őszbe lép, ki a húszat megélte, és várhat ötven évet még a télre. |
|