Apats Gábor

remete

itt nálunk a városban
harmincötezer remete lakik
mindegyik külön szobában
éli külön életét
az aszkézis már nem divat
a hedonizmus meg túl fárasztó
úgyhogy mindenben a középutat keresik
mértékkel esznek mértékkel álmodnak
mértékkel járnak ki vécére
és mértékkel gyilkolják szomszédaikat
akik remetebőrükből nem bújva ki
csak mértékkel halnak meg

én nem vagyok remete
én Veled élek
de Te is remete vagy