"Viszont, azonban, DE: a zeju meg egyéb úgymond fejlett országok most baszakodnak azon, hogy a jelenleg általunk (is) folytatott mezőgazdálkodás nem fenntartható, ésatöbbi, ésatöbbi, menjünk vissza 2-300 évet és nuku vegyszer nuku műtrágya. Ezt elvileg meg lehet oldani és Mo., mint kiemelkedően nagy művelhető terület arányú ország talán még képes is lenne a jelenlegi népességet így is önerőből ellátni, bár a műtrágya és vegyszer nélkül elérhető 2-3 t/ha búza és kukorica azért kicsit határeset. De a zeju egésze így nem tud(na) megtermelni 500 mio emberre élelmiszert. Úgyhogy azon kéne elgondolkodni, hogy biogazdálkodást akarunk-e és akkor a népességet vissza kell fogni vagy beimportálni a világ minden csürhéjét és felduzzasztani a 500 milliót akár egymilliárdra, amennyinek egyébként a mostani technológiai és termésszinteken SEM tudunk saját forrásból élelmiszert termelni."

A műtrágyát ki lehetne váltani megfelelő talajtápérték-növelő természetes trágyákkal, csak értő módon kellene a dologhoz hozzáfogni és kiválasztani a megfelelő trágyafajtákat.

A jó termőtalajnak részben humuszban gazdagnak kell lennie, részben pedig nitrogénben dúsnak kell lennie. A humusztartalmat a lótrágya, a tehéntrágya, a birkatrágya, a kecsketrágya, és a komposzttrágya növeli, a komposztot pedig az erdei és városi zöldterületi ligeterdős területek avarjából lehet előállítani komposztálással (letakarják földdel és hagyják az avart komposzttá "megérni").

A nitrogén az amit ma a műtrágyákkal pótolják, de azt már kevesen tudják, hogy a szárazföldi és a tengeri csigafélék (éti csiga, házas csiga, meztelen csiga, datolyakagyló, tengeri kagyló, fúrókagyló, osztrigakagyló-féleségek, stb. ... ...) és a dögkutakban eltemetett állati tetemek húsa aránylag sok nitrogént tartalmaz (a csigaféléké kevesebbet, az állati eredetű húsok sokkal többet). Az erdőn-mezőn növő nagygombák pedig, mivel kemoszintézissel állítják elő energia-szükségleteiket, szintén nagyon sok nitrogénben igen dús fehérjéket tartalmaznak.

Vagyis: a dögkutak tetemeinek újrahasznosításával, ill. a csigafélék tenyésztésével, és a természetben tenyésző nagygombák mesterséges termesztésével és összegyűjtésével jelentős mennyiségű nitrogéndús húsanyagot nyerhetünk ki, és így ezeknek a ló,- tehén,- birka,- és kecsketrágyás (= vegyes állati eredetű trágyás) komposztba történő belekeverésével olyan nitrogénben és humuszban gazdag természetes vegyes trágyákat nyerhetünk, amelyekkel a környezetszennyező műtrágyagyártást egészen a minimumra visszafoghatjuk!!

És, így nem kell sem attól tartanunk, hogy a biogazdálkodás nem tudja az európai fehér idevalósi lakosságot eltartani, és egyúttal a migránsimportra sem lesz szükségünk, tehát a tevemekkmesterek otthon maradhatnak a Szaharában!