Kiril Merdzsanszki

Viator ignotus
_{(Ismeretlen utazó)}

Epheszoszból hajón jött, Perint volt útiránya,
Kvirina fogadójában szállt meg,
kereskedőnek mondta magát, de nem pontosította,
puhatolózott, milyen árban vannak erre a rabnők.
Mielőtt még a baj megesett volna vele,
sajtot evett és sós halat,
s két obol ára borral öblítette le vacsoráját.
Aztán ahogy kapatosan
ment szobájába a lépcsőn felfele,
tán megcsúszott vagy rosszul lépett,
fejét a korlátba verte be,
s el se mondhatta, mi baja, máris halálba szenderült.
Szobájában befejezetlen levelet találtunk,
vége nem volt, csak kezdete,
s az aláírás is hiányzott: "Kedvesem,
már Apriba értem! Március
idusára várj haza..." Szegény feje!
Hol és mi les ránk,
előre bárki láthatja-e?
Állj meg, ki erre jársz, az ismeretlen
vándor fekszik a lábad alatt.
S mondd, nem vagyunk tán ugyanígy ismeretlen
vándorok mindannyian?

_{/Bojkov Nikoláj ford./}