Kedves barátaim!

A kérdés ott kezdődik, hogy a Biblia túlnyomó része leíró jellegű, nem kifejezett tanítás, kivéve, ha belemagyarázzuk.

A tanítások jó része az akkori idők embereinek szólt, akkori nyelven.

Jézus tanítása kiállta az idők próbáját, kétezer év után is aktuális, de sokan összetévesztjük a négy evangéliumot Jézus tanításával.

Aki Jézus életének külsőségeit próbálja utánozni, nem a lényeget, nem a tartalmat ragadja meg.

Ha én ma veszek a vásárban egy karikás ostort, és felmegek Budapestre, szűk hazámba, a nyolcadik kerületbe, és a Mária utcai Jézus szive templom előteréből kikergetem a rózsafűzért, meg szentképeket árusító nénit, és üvöltözöm, hogy "Atyám házát vásárcsarnokká tettétek", akkor bizony csak formailag, külsőségesen vagyok Jézus követője, nem vagyok a tanítványa.
Nem az Isten akaratát keresem, hanem önakaratomat követem, amit kimazsolázok tökfejemmel az Írásból.

Tehát Jézus életének megnyilvánulásait ne keverjük össze tanításával, melynek leglényegesebb része az, hogy "Az én kenyerem, hogy annak az akaratát cselekedjem,aki küldött"

Isten akaratának keresése, és megtevése önakaratunk helyett. Isten akaratát pedig Jézus nem a könyvekből "tudakolta" nem onnan "tudakozódott", hanem élő kapcsolata volt az Atyával, mindnyájunk Atyjával.

Az írástudókkal szembeni viselkedése intő példa lehetne azoknak, akik ma a Bibliát teszik Istennel egyenlővé, de ezt úgy látszik kétezer év alatt sem tudtuk megtanulni.
Jézus tanításai kivétel nélkül szimbolikusak, sok paradoxont tartalmaznak, mivel az Egység világa , vagy ha úgy tetszik a Mennyek országa poláris világnk fogalmaival kifejezhetetlen.

Az Evangéliumok újkinyilatkoztatások szerint hétszeresen kódoltak, hét rétege van letéve benne a mennyei tudásnak, és ebből a legalsó a szó szerinti értelem. (lásd "Ne keveredjen véretek a mások vérével!")

üdv: aranyviktor