Az, amit leírtam, partner nélkül is gyakorolható (partnerrel természetesen sokkal kellemesebb), akár otthon is, senki sem fogja észlelni.

Az sem nagy baj, ha elindul a pisilés, mert a folyamat akármikor megszakítható, bár az tény, hogy ismerni kell a mikéntjét, azaz lehet, hogy az elején azt is tanulni kell.

 

 Azt nehezen értem, hogy miért kell a fóliát kicsempészni.

Minden szobában van szemetes, általában minden emeleten van szemétlift(-ledobó) vagy valamilyen takarítószer tároló, oda beteszed és ennyi.

Gondoljanak amit akarnak!

Akkor sem fognak szólni, ha esetleg azonosítanak, mint elkövetőt, főleg nem, ha visszatérő, rendszeres ügyfél (vendég) vagy.

A panziónak az az érdeke, hogy becsábítsa a vendégeket és nem az, hogy elmarja, elriassza azokat.

Aki olyan helyzetben van(lenne), hogy szólhat, az a szobalány(-asszony), de ő sem szól, mert többet veszíthet egy meggondolatlan megjegyzésen, mint amennyit nyerhet.

 Ennek van jó oldala is.

Egyszer a szobalány észlelte az ágyban a pisilés nyomait. A szálloda előtt megvárt és diszkréten megkérdezte, hogy az esemény baleset volt, vagy pisilős vagyok. Közöltem, hogy az utóbbi. Erre kajánul elvigyorodott, megmondta, hogy mikor végez és ha van hozzá kedvem, várjam meg a közeli téren. Kedvem volt, megvártam és nem bántam meg. Hazavitt a lakására. A hölgy is pisilős volt...

 

🙂🙂🙂