a nálam jelenlegi használt, kötődobozokon keresztül közösített fázisok és nullák ilyen jellegű összekötése tilos, nem szabványos, valójában meg normálisan kivitelezve, hibátlanul működik

Pont annyira működik hibátlanul, mint a borsodi (?) szabálytalan vételezős családapa házában, aki a kerítésdrótos vezetést berakta a parketta és a szőnyeg közé. Aztán egyszercsak láss csodát, szerencsétlen kisfia játék közben felhajtotta a szőnyeget, el is temették. Hát ezért kell szabályosan szerelni a villanyt, mert bármilyen valószínűtlen esemény előfordulhat, és ha előfordulhat, akkor elő is fordul. Közös nullára lefordítva, azt nem látod öt év múlva, hogy ez pont hogyan közös, ezért kikapcsolsz egy kismegszakítót, és hozzányúlsz, munka közben a másik szobában a házastárs  bekapcsol valamit, és te meghalsz a nullát szorongatva. Mert lehetne ugyan szabályosan ilyen rendszereket szerelni, csak akkor minden egyes leágazásnál, ahol oldalra egy fázis egy nulla megy, kéne egy leválasztó kapcsoló.

mindegy mit mond a szabvány, 10-ből 8 helyen így csinálják

Azért kíváncsi vagyok, ha van családod, és valaki elgázolja az iskola előtt a gyermekedet, megelégszel-e azzal a védekezéssel, hogy: hát senki se megy itt harminccal.

És te jártál hárommillió lakásban, hogy tudod, hogy két és félmillióban közös nulla van?

mert gyorsabb, olcsóbb

Vajon mi? Egy nulla anyagára mondjuk 1500 Ft (15 m másfeles). És ha egy csőben van két áramkör, akkor egyszerre nem négy, hanem öt szálat kell húzni. Ebben legfeljebb az a gyorsabb, hogy egy szállal kevesebbet kell felerősíteni a befűzőre, meg eggyel több vezetéket kell a nullasínre kötni. Egy komplett háznál mondjuk lenne 20 áramkör, mindegyiknél közöset alkalmazol, akkor 10 db vezetékfelerősítés és 10 db kötés az, amit megspórolsz, meg 15 000 Ft-ot a másfél milliós munkán. Hát ez aztán tényleg nagy szám.