>> Számukra a korona egyszerre félt és gy?lölt tárgy volt. Féltek t?le a koronát körülleng? misztikus ideológia miatt, és gy?lölték, mint elnyomásuk jelképét. <<

"II. József császár és magyar király(*) (1780-1790) idején valóban az a veszély fenyegette Magyarországot, hogy a Habsburg-ház örökös tartományai közé süllyed. A Szent Korona mint a magyar államiság és önállóság, röviden az annyit hangoztatott "magyar szabadság" jelképe a császári kincsek közé voIt elzárva. Nagy volt tehát a magyarok öröme, midôn a császár közvetlenül halála elôtt megengedte a koronának és a többi jelvénynek elszállítását Budára, az ország fôvárosába. A Szent Korona diadalútja mindenkit megmozgatott, mindenkit fellelkesített az országban. Miként Keresztesi József naplójában megjegyzi, a határtalan öröm mindenkit poétává avatott. Az ekkor támadt versikékben a korona "angyali" jelzôje is fel-felbukkan.

Örülj magyar, s vigyázz e drága kincsre,
Nem külömben mind a két szemed fényedre;
Mert még az Isten is ezt köti lelkedre:
Ily angyali kincset bizván a kezedre.

Egy másik versike ezzel kezdôdik:

Üdvözlégy angyali ôsi Szent Korvnánk!
Örülj apostoli, keseredett hazánk!
S úgy fogadd kebledbe Budán a kincsedet
Hogy lássa szemedben, irigy, reményedet.

Igen, a "kirekesztett többség" már csak így énekel arról, amit gyűlöl.
(*) II. József nem volt magyar király. p.