Az újszövetségi görög nyelvvel foglalkozó szótárak viszonylag egységesen határozzák meg az arkhé jelentését. Kiss Sándor [1] szerint a szó jelentése kezdet, eredet, uralom, hatalom. Balázs Károly [2] az eredet és kezdet, mint jelentés mellett a következőket állapítja meg róla: “A szó további jelentései: egy ország első embere, legfőbb méltósága: uralkodó, (…) fő, főség”. Varga Zsidgmond [3] szerint pedig “az ‘elsőség’ másik oldalaként: uralkodás, uralom, hatalom jelentésében részint földi, részint mennyei, ‘angyali’ hatalmasságok jelölésére szolgál”.

Ebből már világosan látszik, hogy nem pusztán időbeli, hanem sokkal inkább rangbeli elsőbbséget jelent a kifejezés. Ezt megerősítik a további bibliai előfordulások is, ahol úgy találkozunk vele, mint egy lepedő sarka (ApCsel 10:11, 11:5), birodalom (1Kor 15:24), a hit alapelemei (Zsid 5:12), valamilyen elsőség (Jn 2:11). Az előfordulási helyei közül 29 alkalommal van kapcsolatban az idővel, 16 alkalommal valamilyen ranggal vagy pozícióval, ill 10 alkalommal valamilyen egyéb értelemben használja az Újszövetség (ld. pl. fentebb).

Érdemes megnézni néhány olyan konkrét előfordulását, ahol világosan egy rangot vagy tisztséget jelent. A Lk 12:11-ben Jézus a zsinagóga elöljárójára utal ezzel a szóval. A Tit 3:1-ben pedig Pál a városi ill. birodalmi vezetőket érti alatta. Ezt a jelentést erősíti meg továbbá az arkhón (ami ugyanebből a szóból származik), aki a görög városállamokban vezető tisztségviselő volt.

[1] Kiss Sándor: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat, Ref. Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp. 1990. p. XII.
[2] Balázs Károly: Újszövetségi szómutató szótár, Logos, Bp. 1998. p. 70.
[3] Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Kálvin, Bp. 1996. p. 110.

az “arché” szó, amit a “kezdet” szóval szoktak fordítani, nem csak ezt jelenti, hanem pl. az elsőség másik oldalaként főség, uralkodás, uralom, hatalom értelme is van. De ami ennél a versnél inkább áll, az az “alapelv”, “princípium”, “eredet”, “forrás”, “végső ok” értelemA kezdet: Gör. arché, amelyből az angol architect (= építész) szó is származik. A szó szerinti jelentése a görög nyelv tudósai szerint: eredet, hatóok, forrás, teremtetlen alapelv (princípium). Tehát Jézus az építész, vagyis az Univerzum Teremtője, mAz “Isten teremtésének kezdete” nem jelenti, hogy teremtmény. Mert Őbenne teremtetett minden, nála nélkül nem lett semmi, ami lett, és Ő kezdetben volt, nem pedig kezdetben lett.Az Isten szó szerint nem szülte, hanem nemzette a Fiút. (Lényegének képmása, maga is Isten, tisztelni is úgy kell, mint az Atyát.) A Károli szülésről beszél, de ez régies kifejezés. Viszont ez nem alacsonyabbrendű a teremtésnél. Kezdete ezen igehely szerint a teremtésnek (teremtett világnak) van.
Kezdetnek (arkhé) szokás nevezni a hatalmasságokat is (pl. Ef 1,21, Kol 2,10), valamint a kezdet idõpontját. Egyik szóhasználat sem utal arra, hogy amit kezdetnek nevez, az része lenne annak, aminek a kezdete. Máshonnan pedig éppen az ellenkezõjét tudjuk: õbenne teremtetett minden, nála nélkül semmi nem lett, stb.

1.  

    Az itt szereplő görög kifejezés „arkhé”, személyre átvive vezért, fejedelmet, királyt jelöl, tehát pontosítva: „Isten teremtésének fejedelme”

   Jel 3:14
   
   Az itt „kezdet”-nek fordított szónak (arkhé) több jelentése van: (1) időbeli elsőség, azaz „kezdet”, lásd Jn 1:1, 1Jn 2:13; (2) eredet, azaz „kútforrás” (az Újszövetségben csak itt lehetséges jelentés); (3) rangbeli elsőbbség, azaz „felsőbbség” vagy „hatalmasság”, lásd Lk 2:20, 12:11, Róm 8:38, Kol 2:15, Tit 3:1; ez utóbbi jelentésével az arkhón szinonimája, ami „uraságot” jelent.

    

   Érdemes továbbá megjegyezni, hogy csakúgy mint a Logosz fogalmának, az archénak is megvan a maga görög bölcseleti előzménye.

   Az ókori görög bölcselők archénak nevezték azt az őselvet, ősokot, amire mindig dolog eredetét vezették vissza, vagyis amiből a világ felépül, vagyis hogy mi a világ kezdete. Tehát az “arché” az a princípium, amiből a koszmosz keletkezik.

   Az arché filozófiai fogalmának meghatározására, körülírására a milétoszi természetbölcseletben számos, lényegében egybevágó kísérlet történik. Thálesztől Anaximenészig a korai görög gondolkodók az arché attribútumait ugyanolyan módon jelölik meg: minden létező eredete, első ok, minden létező vége (a dolgok benne, általa pusztulnak el); egységes, lényege állandó, változatlan,

   Persze az, hogy mi az “arché” abban a görög filozófusok nem értettek egyet (pl. egyesek bizonyos anyagok, Püthagorásznál a számok stb.), elvégre nem kaptak kinyilatkoztatást, de az “arché” fogalom kidolgozása sokat segített az Újszövetség üzenetének átvívésében.

   Az újszövetségi szentírók átvették ezeket a görög fogalmakat, és új tartalommal töltötték fel: a keresztény tanítás szerint a teremtett világnak az archéje, vagyis a kezdete az Istenség,