Szilasi Katalin

Uram
 

Uram, te föltámadtál,
de mi csak ponttól-pontig élünk,
nincs időnk, hogy tökéletessé váljunk,
mert minek is, hiszen, hogy mérhetnénk
mi magunkat hozzád.
Csak tátott szájjal állunk,
és bámuljuk bátorságodat,
tőlünk idegen az önfeláldozás.
Ha mégis megpróbálkozik valaki véle,
azt bolondnak tartjuk vagy ravasznak,
hogy tán így akarja kicselezni a halált.
Most, hogy öt sebnél is többől vérzünk,
inkább saját „vegykonyhánkra”
bízzuk magunkat.
„Segíts magadon, az isten is megsegít”,
tartja a mondás.