Kedves Forumtarsak

Ez a tema nagyon erdekes es az utobbi ket evben nagyon sokat foglalkoztam vele.Tobbrol van szo mint csak elore meghatarozott dolgokrol, mert az eleve elrendeles az Isten termeszetevel es munkajaval is kapcsolatos, vagyis a teremtes folyamatanak szerves resze.
Ha mar csak egyetlen dolog eleve el lett rendelve, akkor mindennek el kellett rendeltetnie, hiszen az egy lancreakciot indit el amelyben mindennek ugy kell lejatszodni, hogy az adott elrendeles beteljesedjen. Vagyis valami nem lehet elrendelve anelkul, hogy az oda vezeto ut ne lenne szinten elrendelve. Az lehetetlen, hogy csak bizonyos dolgok legyenek meghatarozva. Sokak szamara ez nagyon erthetetlennek vagy ertelmetlennek tunik, mert nem tudjak felfogni Isten mennyire mindenek folott all. Ha barmi tortenne a letben Isten akaratan (igy automatikusan elrendelesen kivul), akkor annak az esemenynek az okozoja nagyobb lenne Istennel! Mivel O eltervezte a teremtest a kezdettol a vegig igy tudjuk, hogy semminek nem ad helyet ami azon a terven kivul van. Azt a tervet ugy viszi veghez, ahogy elrendelte, annak minden mozzanataban. Ez szinten megkoveteli nemcsak bizonyos esemenyek eleve elrendeleset, hanem a kozottuk fekvo ido es esemenyek elrendeleset is. Vagyis az egesz teremtes oszkepe ugy jatszodik le, ahogy azt az Atya a kezdet elott meghatarozta. Hogy O mennyire folotte all mindennek azt az is mutatja, hogy az angyalok es maga Krisztus is ugy szerepelnek, hogy hitbol kovetik az Atya akaratat, nem tudvan a reszleteket. Nehez ezt megerteni de igy van.
Ideznek egy irasunkbol, ami szerintem nagyon ide illik.

Isten az lélek (Ján. 4:24), aki nem teremtett egy hirtelen jött elgondolásból vagy szeszélyből. Mindent átfogóan kigondolta azt amit cselekedni fog. Az Ő öröklétű létvalóságában, mint tiszta lélek elemezte a cselekedetinek minden lehetséges kimenetelét. Isten nem változik (Jak.1:17; Mal. 3:6) és nem kisérletezik mert Ő hibázhatatlan és állandó. Az egész teremtés mérhetetlen nagyságú kiterjedésének folyamatát átgondolta és kitervezte annak minden részletében. Ez a mindenható lény egészében összevetette a teremtés felépítésének bonyolultan összekapcsolódó, minden lehetséges kimenetelét (vagyis annak a mátrix-át). Óvatosan kigondolva minden cselekedetének ok és okozat viszonyát és az eredményét mindennek, amit a tervében tenni fog. Előre megtervezte minden cselekedetét és meghatározta az arra felmerülő ellenhatások vagy reakciók következményeit, az egész teremtési folyamat befejezéséig. Mivel ekkor még nem volt anyag és fizikai létvalóság, így mindezeknek a cselekedeteknek az egymáshoz való viszonyai, először teoretikusan kapcsolódtak össze Eloah elméjében. Vagyis az ok és okozat rendszere, teoretikus törvényszerűségeken alapszik.

Isten tudta a teremtés tervének véghezvitelhez szükséges minden igaz lehetőségét, azok teljes összetett képében. Isten így tudott minden igazságot. Isten az maga az igazság és mivel Ő tiszta lélek, ez a tudat a tiszta, örök igazsággá vált benne, amely által cselekszik (5.Móz. 32:4). Képes kijelenteni a véget a kezdettől, így mindentudó ( Ésa.46:10; Zsolt.147:5; Mát.24:36; 1Tim. 6:16).

Isten tudta, hogy ezek alapján mi lehetséges a teremtésben és tudta azt is, hogy azt hogyan fogja megtenni vagy véghezvinni, így Isten az mindenható (Márk 14:36; Luk. 1:37).

Tudta azt is, hogy mi a jó, az Ő természetének és mindenható erejének a következményei képpen. Így Isten az jó (Zsolt. 34:8). A lényében rejlő jóság és igazság egyensújából a jelleme igazságos (Ezsd. 9:15). Mivel természeténél fogva igazságos, ezért Isten az szent (4 Móz. 19:2). Ezeknek a vetületében Ő tökéletes vagy perfekt (Mát. 5:48).

Az örök lét állapotának, folyamatosságában élve Isten elhatározta, hogy megosztja az életét vagy létvalóságát más lényekkel, akik ugyan olyanok lesznek mint Ő maga. Tehát eltervezte, hogy egy családot teremt saját maga hasonlóságára, amely egy egységként létezik. Saját természetét véve alapul, meghatározta, hogy ennek a kiterjesztett egységnek miként kell működnie. Azt a rendszert amellyel meghatározza az egymásrahatás természetét, azt lefektette mint alapvető törvényt. Ez a törvény az Ő természetéből ered, így ez szintén igazságos (Zsolt. 119:172), tökéletes (Zsolt.19:8), szent (Róm. 2:12), jó (Róm. 7:12), igaz (Zsolt. 112:142). Ezek által meghatározta azt, hogy Ő az lesz, amivé Ő válni fog. Ennek az aspektusa lett később megnyilvánítva a hébereknek mint ‘eyeh ‘asher ‘eyeh vagyis az leszek amivé leszek. (lsd. a Companion Bible, megjegyzését 2 Móz. 3:14-hez).

Tudta, hogy a teremtésének tárgya ha örökkévaló lesz, akkor annak olyannak kell lennie mint Ő maga. Nekik ugyanúgy kell vezetniük önmagukat, mint ahogyan azt Ő teszi és az egymásra hatást ugyan azon törvények szerint kell tenniük amelyeket Ő, a teremtőjük határozott meg saját természetéből.

Udv.
Szomb.