Nyelvi holokauszt

Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő, aki speciális ízlésével vívott ki magának némi publicitást az utóbbi napokban, bizonyosan roppant jól érezte magát, ha látta a televízióban Betlen János és Heller Ágnes kétszemélyes show-ját. Kis úr szívének oly kedves téma - a "zsidózás" - is terítékre került, igaz, nem Csurka tálalásában. Nem illendő az élő beszéd esetlenségeit felróni, de hogy egy rajongott értelmiségi hosszú percekig egyetlen épkézláb magyar mondatot ne tudjon összehebegni, az külön diplomát érdemel. (Minimum egy Tamás Gáspár Miklós-díjat.) Heller Ágnes kaotikus nyelvészeti teljesítményét nyugodtan minősíthetjük nyelvirtásnak, vagy ha úgy tetszik: "nyelvi holokausztnak", és erős a gyanúnk, hogy nem Heller Ágnes kifejezőkészségében van a hiba, hanem gondolatai voltak kissé zűrzavarosak.
Megpróbáljuk magyarra fordítani Heller Ágnes mondandóját: a Fidesznek nincs ideológiája, ezért nyitnak egyesek az MDF, a kisgazdák és a szélsőjobboldal felé - állítja a bölcsesség hivatásos kedvelője. Hogy mire alapozza ezt, elfelejtette kifejteni, de lehet, nem is várható tőle ilyesmi. Mindegy, a Fidesznek nincs ideológiája, és kész. Van viszont elnöki tanácsadója, mint például Schmidt Mária. Idézzük szó szerint az idevágó részt: "Hát mondjuk például azt mondom, itt Schmidt Mária asszony, mondjuk a miniszterelnöknek a tanácsadója. Schmidt Mária asszonynak az utóbbi időben, utóbbi előadása ugye, ami a holokauszt relativizálásával foglalkozott, ugye ez világosan, mondhatnám a radikális jobboldalnak a programjához tartozik." Helyben vagyunk, Schmidt Mária relativizálja a holokausztot. Heller Ágnes azt is elárulja, hogy minő körmönfont módon relativizálódik a holokauszt. "Ugye egy történész megállapítja, hogy népirtás itt is történt, ott is történt, és amott is történt. A holokauszt is népirtás, miután másutt is volt népirtás egy a többi között. Ez egy tökéletes non sequid, rossz logika." Lássuk ezek után, milyen a "sequid" logika. "Hát mondjuk nézzük itt a népirtást! Hát a világirodalom népirtással kezdődik. Hát mi a Homérosz Iliásza és Odüsszeia nem egy népirtás története? Ugyan ott voltak a hellének, kiirtották az egész trójai lakosságot, lerombolták a várost, rabszolgákká vitték. Kész. Vagy a római történet. Mit csináltak Karthágóval, legyilkolták, rabszolgák. Na most azért akár Sztálin birodalma olyan volt, mint a római birodalom? Vagy mint a görög, a hellének? Semmi értelme nincs."
Valóban nincs. Kétségtelen, a rómaiak és a hellének elég nagy marhák lehettek, hogy először legyilkolták az egész lakosságot, majd azt a töméntelen sok hullát elvitték rabszolgának. Sztálin birodalma már csak ezért sem volt olyan, mint az ő birodalmaik. Persze Heller Ágnest jellemzi a liberális megengedő magatartás is. Az antiszemiták a szabad szó jogán fejezhessék ki antiszemitizmusukat. Ő csak azt tartja aggályosnak, hogy "Lovas úr a televí-ziónak a tanácsadója, vagy pedig Schmidt Mária asszony a miniszterelnök tanácsadója." Egy baj van, de az nagyon nagy. Schmidt Mária a hivatkozott előadásában ("Holocaustok" a huszadik században) sehol nem relativizálja a holokausztot, nem tesz egyenlőségjelet a különböző népirtások közé. Heller Ágnes fantomokkal hadakozik, saját feltételezéseit támadja, ebbe teljesen felesleges belekevernie Schmidt Máriát, a Fideszt, a kormányt - egyedül a hellének vannak a helyükön. Heller Ágnes nem Schmidt Máriával vitatkozik, hanem a neki tulajdonított nézetekkel, azokhoz meg az elnöki tanácsadónak annyi köze sincs, mint Heller Ágnesnek a magyar nyelv szabályaihoz.
Ennek fényében értékelhetjük a filozófusnő tételeit az állami antiszemitizmus rémképéről. "Én ezt most, túl nem akarok általánosítani. (...) De tudom, hogy vannak olyanok, akiknél megfigyelhető, és akik voltaképpen itt a vezető környezethez tartoznak." Heller Ágnes és köre tud valamit. Azon kívül minden más tudás felesleges.

Ugró Miklós
1999. december 06.