Lutra Creative Commons License 2021.09.06 0 0 96521

Lovas Sz. Judit

Változás

Úgy lett amint vártam,
összemosódtál bennem másokkal,
látom az árnyékodat lehullani,
és megnő tőle a hatalmam.

Titkolom, mennyire értek
a bennem megépült térhez,
tiszta, világos, magja van.
Ott, ahol elsötétül
a tekintetem, kezdődsz el te.

Fák suttogásává esel össze,
parányi leszel, metaforákra
felfűzhető fogalom,
nyugodt, mint az esti erdők,
s mint a gondosan
bekerített otthonom.

Apró dolgokat
veszek magamhoz,
beismerem,
tetteim csak
motorikus mozdulatok.

Megremeg a hangom.
Az erdő sűrűjéből kiszűrődik,
mit mondtál,
amikor fogtad a vállam.

Szellemeket rakok össze belőle.
Előbb fák suttogásából, majd
az ágak közül kiszűrődő fényből.

Néha jó kedvem lesz tőlük
nem békesség ez,
csak kíváncsiság, játék,
közben tanulok nem visszanézni.