Észrevettem hogy lengyelül vannak:), de reménykedtem hogy a nagy szláv nyelvcsalád olyan mint a neolatin:):):) és jól elboldogulsz J

Az 50% az olyan első ránézésre szám, lásd miért:

- vesz a lengyel sereg 5200 db. Beryl-t, ez  27.486.800 zł (22.335.136 zł a 23% ÁFA nélkül) , kijön egy 5286 zl áfás ár/db.
- a cseh ár az első cikk szerint 13700 zl/db. Nincs infó arról hogy a cseh az áfás vagy sem, tegyük fel hogy az is áfás.

És itt jön az érdekes rész:

-hogy ne vacakoljunk itt PLN meg CZK ügyben, térjünk át juróra, a cseh akkori árfolyamon 3273 juró, a lengyel cucc meg 1226 juró.

- nos, azt nem hiszem el hogy az árkülönbséget a tartozékok adták ( hacsak nem aranyozott tárakat adtak a Bren-hez mint Szaddam protokoll AK-jának  J), na meg nem szokás csak magát a fegyvert adni. Magyarán ha elmész pld. egy bolgár vagy szerb gyártóhoz, ugyanúgy kapsz tisztítókészletet, tárakat hozzá alapból- utóbbi mennyisége változó.

Szerintem ott nem némi fejlesztési költség J beszámolása történt, hanem fejlesztési költség beszámolása. Hálás köszi a szlovák árakért, valószínűleg az áll a legközelebb a fegyver valós értékéhez.

Hogy modern fegyver a Bren az nem kétséges, hogy ergonomikus az sem, viszont a lengyel fegyvergyártásnak sincs rossz híre, sőtJ. Az egy jó minőségű AK leszármazott.

Vissza a hazai vizekre. Elkezdted emlegetni a pereket meg hogy lopás, a CZ így meg úgy, csakhogy van egy régi igazság amely érvényes a fegyvergyártásra is: amit nem véd szabadalom vagy lejárt az oltalmi ideje és nem volt megújítva az szabad préda. Lehet hogy rosszul tudom, de nem hallottam olyat hogy a Bren-ben olyan megoldás lenne amely nem fordult volna elő más modern gépkarabélyban, amúgy meg az egymás ötleteinek másolása sem újdonság ebben az iparágban, sőt még az R&D részleg átcsábítása sem ismeretlen.

Másik dolog ez az olcsósításJ. Megoldható, sok minden belefér. Alapanyag, technológia, munkaerő, stb.

Na most ez a cső dolog meg a hazai gyártás. A nagyobb gyártók kivételével –illetve azok is ide tartoznak akiknek volt annyi eszük annak idején hogy nem hagyták veszni a csőgyártó kapacitásukat- nagyon kevés cégnek van saját kapacitása, így rá vannak utalva olyan cégekre mint a Lothar Walther,Sako, Duval, de széles a skála, a középkategóriás törököktől az Insallah indiai , pakisztáni gyártókig.:). Hogy beruház-e valaki egy cső gyártásba vagy sem az gazdasági szempontok alapján is történik, nem egy olcsó tétel, egy néhány ezres sorozatért lehet érdemesebb kopogtatni pld. a Sako vagy a Zastava ajtón J. De hasonló eset mondjuk egy x mennyiségű  hüvelyvonó vagy zár  megrendelése  mondjuk a Duval-tól.