XXI. század első évei is hoztak már meglepő anyagokat. Igaz, ezekről nem mindig a régészeti, antropológiai, paleontológiai és más tudományos folyóiratokból, beszámolókból értesülhettünk. Inkább a napisajtó foglalkozott velük, ezzel önkéntelenül is segítve abban, hogy a vaskalaposok ezúttal kevesebbet titkoljanak el, mint ahogyan azt szokták, szándékozták (volna). Például 2004 elején arról értesültünk, hogy Szibériában a régészek minden eddiginél régebbi, merthogy 30 ezer éves emberi településre bukkantak - a sarkkörön túl! Ezen ma csodálkozhatunk, mert e tájon van jelenleg a világ legkegyetlenebb éghajlatú vidéke. Mint azt a Science beszámolójából megtudjuk, orosz régészek olyan településre bukkantak, amelyet az emberek az utolsó jégkorszak alatt alapítottak és használtak. Vágy 500 kilométerre az északi sarkkörtől északra, ott, ahol tízezer vagy több évvel ezelőtt a Behring-hídnak nevezett átjáró (és nem tengerszoros, mint manapság) vezetett át Ázsiából Amerikába. Mint tudjuk, az átjáró körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt lemerült a tenger mélyébe, attól kezdve megszűnt a lehetősége annak, hogy az emberek nyugatról kelet felé, Ázsiából Amerikába száraz lábbal átkelhessenek.
Ne felejtsük el azt sem, hogy mindez a Csapás előtt történt - teszem hozzá félbeszakítva az izgalmas beszámolót. Vagyis akkor, amikor a Föld tengelye még másképpen állt, és az időjárási zónák egyáltalán nem feleltek meg a maiaknak. Ezért ne képzeljük azt, hogy valamiféle mazochista ősembertörzs a nyakig érő hóban, a tíz hónapos télben éldegélt a sarkkörön túl - nem, dehogy. Ezt bizonyítja az is, hogy a telep nyomai között kőből és csontból készült szerszámokra leltek, valamint a vadászok által leölt állatok maradványaira. Mamutok, bölények, medvék, nyulak és oroszlánok csontjait fedezték fel. Márpedig tudjuk, hogy igazából a bölények sem élnek ott, ahol csak hó van szinte egész évben, az oroszlánok meg kifejezetten a szubtrópusi éghajlatot kedvelik, és aránylag ritkán mutatkoznak a sarkkörön túl...
A lényeg az, hogy mióta a régészet „működik" és az antropológia kutat, azóta folyamatosan egyre hátrébb kell tolni az emberi múltat az idősíkban. Ez nagyon helyes folyamat, és a végén azt eredményezi majd, hogy egyszer csak belátják végre: az ember minden formájában - előemberként, ősemberként, modern emberként is - sokkal régebbi annál, mint amit ma a darwini szemellenzőt viselő tudomány „engedélyez" neki. Ezt látszik bizonyítani különben egy másik lelet is, szintén a huszonegyedik század elejéről. A szakemberek Tanzániában csaknem kétmillió éves állkapocsdarabokra bukkantak, ezúttal amerikai tudósok. Méghozzá olyanokra, amelyek miatt talán újra kell írni az emberiség őstörténetét! (Hányszor hallottuk már ezt az ünnepélyes bejelentést, aztán mégis oly kevés történt e téren. ..) Egy hominida, vagyis emberős maradványaira leltek, aki 1,8 millió évvel ezelőtt élt. Mi több, megtalálták kezdetleges szerszámait is! Ami azért nagyon nagy dolog, mert amennyire tudható, ilyen régi és primitív (?) emberi lény eszközhasználatáról eddig kevés 34 Hominida - az emberfélék családjába tartozó, emberi jellegzetességeket is mutató főemlős.
*******
Roger Bacon, aki 1214 és 1292 között élt, e korai időszakban azonban arra „vetemedett", hogy külön könyvben feszegette a titkos munkálatokat. Az „Epistolae de secretis operibus" című, leveleknek nevezett műben kereken megírta, hogy az általa leírt technikai jellegű eszközökben nincsen semmi mágia. Csak egy baj van velük: még nem léteznek. De létezni fognak a jövőben, és fel is sorolta, mi mindennel is fog rendelkezni az emberiség hamarosan. [203] Teljesen nyíltan leírta, hogy evezősök és vitorlák nélküli hajók fogják járni a tengereket, amelyek gyorsabbak lesznek a múlt (például Bacon korának) hajóinál. Lesznek olyan kocsik, amelyek igavonó barmok ereje nélkül fognak sebesen száguldani, és mesterséges „madarak" fognak repkedni az égen, és emberek utaznak majd azokkal is. Lesznek olyan „hasznos eszközök" - ahogyan ő nevezte azokat, amelyek hatalmas terheket emelnek majd a levegőbe.
A jóslásra azért volt szükség, mert nem mondhatta az 1200-as években, hogy ez mind lehetséges - csak úgy tett, mint aki szelíden vizionál, össze-vissza jósolgat, ezért nem vonhatták felelősségre. Azt ugye soha sehol nem állította, hogy azért ilyen biztos a dolgában, mert mindezek az említett szerkezetek, eszközök már egyszer léteztek! - Vagy éppen hogy azért ilyen biztos a dolgában, mert ilyen szerkezet létezhet - mivelhogy meg lehet csinálni, sőt használni is lehet -, hiszen egyszer már működtettek ilyet emberek a Földön...
De állított ennél többet is. Furcsa, hogy ez eddig oly keveseknek tűnt fel. (No de ki olvassa manapság Bacon latin nyelvű művét? Még amikor a mű megjelent, akkor is csak maroknyian olvashatták.) Szembeötlik egyik „meredek" mondata, majd' kiszúrja a szemünket: "Az ókorban építettek ilyen gépeket. " Micsoda? Szóval Bacon tudta, hogy az ókorban vitorlák nélküli hajók, igavonók nélküli kocsik jártak szerte, sőt repülőgépek is röpdöstek? De ez még semmi, mert még ennél is érdekesebb állítással rukkolt elő ugyanakkor, ugyanott: „Ismerek valakit, aki tudja, hogyan kell ilyen gépet összeszerelni. " Most két eset lehetséges: 1. az az ember ő maga volt, csak ezt nem vallhatta be, nehogy komoly összetűzésbe keveredjen az egyházzal és a politikai hatalommal, 2. valaki a közeli barátai közül, aki ily módon az Elődök leszármazottja, beavatottja lehetett, és a háttérből csöndesen inspirálta Bacont. Elég végigszaladni a tudós életén, hogy lássuk, milyen sokat kockáztatott és milyen sokat tudhatott, különösen azokban az időkben, amikor nem igazán a széles körű tudás jellemezte az embereket.
Az érthetően angolközpontú szemlélettel „megvert" Cambridge Enciklopédia ezt írja róla: "Angol ferences rendi filozófus, »doctor mirabilis« (csodadoktor, csodás tudás birtokosa), tanulmányait Oxfordban végezte. 1236 előtt Párizsba ment, kommentárokat írt Arisztotelész fizikájához és metafizikájához. 1247-től a kísérleti tudományoknak szentelte magát... 1266-61-ben IV. Kelemen pápa kérésére összeállította »Opus Maius« című művét. (...) 1277-ben a ferencesek betiltották műveit »gyanús újításai miatt«, őt pedig börtönbe vetették. Kiszabadulása után nem sokkal meghalt. "
