...Az 1786-1788 közötti években a délfranciaországi Aix-en-Provence városában nagyszabású építési munkálatok folytak. Abból a mészkő fajtából fejtettek ki sokat, amely például Máltán is megfigyelhető (a szigetországban szinte mindent abból építettek az évszázadok során), hogy amikor kikerül a bányából, még puha, tetszés szerint faragható, formázható, majd a levegőn megkeményedik, kitűnő építőanyagot adva. A kőbányászok először tizenöt méteres mélységben bukkantak egy kagylórétegre, ami arra utalt, hogy itt valaha tenger hullámzott (a XVIII. században ez igencsak meglepte a gondolkodó embereket!), majd tovább haladva, körülbelül húszméteres mélységben megmunkált oszlopdarabokra leltek. Ezek ugyanabból a kőből készültek, mint amit ők is bányásztak. Mindezeken túl találtak még pénzérméket, szerszámnyeleket és eszközöket is. Valamint találtak egy széttöredezett, de összerakható deszkadarabot, amiről kiderült, hogy pontosan olyan kőművesállvány része, mint amilyet az építkezéseken ezek a XVIII. századi emberek is használtak. Ugyanott látszott rajta az alátámasztás nyoma, a sok járástól is ugyanott kopott ki, ahol a mostani állványdeszkák. 

1933-ban az egyiptomi Tell-Asmarban a régészek találtak egy alabástrom szoborcsoportot, a korát körülbelül 4500 évben állapították meg. A szobor hátoldalán egy őshüllő, valószínűleg egy brontoszaurusz ábrázolása látható. A kérdés magától adódik: az egyiptomi művészek Kr. e. 2500 évvel honnan tudhattak a 65 millió évvel ezelőtt kihalt nagy termetű őshüllőkről? Azok egyikének alakját vajon honnan ismerhették? A dinoszauruszmotívum egyébként nem csak ott bukkant fel. Az USA Colorado államában sok ezer egyéb ősi sziklarajz között olyat is láthatunk (bár a tudomány, érthetően, nem reklámozza...), ahol hátsó lábain ágaskodó dinoszauruszt csodálhatunk meg. A kérdésünk ugyanaz, mint az egyiptomi szobor esetében. A válasz is ugyanaz a tudományos akadémiák részéről: mély hallgatás.

Az egyiptomi Abüdosz egyik szentélyében az egyik hieroglifasorban - ahol különféle istenek, emberek, állatok, tárgyak és még különféle dolgok is fel-felbukkannak - egy olyan rajzot fedeztek fel, ami alighanem erős ütést mérhet a tudományra. Ráadásul hamisításról sem lehet beszélni, mert az ábrázolat minden jel szerint több ezer éve ott volt, másrészt meg évtizedekkel a helikopter megalkotása előtt leírták a tudományos források. Igen, Abüdoszban egy teljesen modern helikoptert látunk, ami teljes mértékben úgy néz ki, mint a maiak, még a rotorja is ott van - az óegyiptomi hieroglifák között!

A régészek a dél-amerikai Ecuadorban, Esmeralda város közelében több különös alkotást ástak ki a talaj mélyéből. Ezek nyilvánvalóan egyiptomi papokat ábrázolnak! A nem dél-amerikai vonásokat viselő szoboralakok ugyanazokat a rituális öltözeteket viselik, sőt a kezükben tartott egyéb „kellékek" is azonosak azokkal, amelyeket Egyiptomban oly sok ábrázoláson és szobron láthatunk. Ugyanott találtak ékszereket, fegyvereket. A kormeghatározó módszerek legjobbika, a „nukleárisatomnaptár" a leletek korát 18 ezer évben állapította meg! Ismét csak akkor készültek - már DélAmerikában... -, amikor egyfelől a tudomány szerint még egyetlen ember sem élt a földrészen, másrészt akkor, amikor Földünkön félvad ősemberi hordák csatangoltak, és ezek az embernek már-már nevezhető lények inkább kőbaltájukat lengették, nem finom ékszerkészítő szerszámokat vagy szoborkészítő vésőket forgattak durva ujjaik között...

Az ellentmondás ezerszer felbukkant már, és reméljük, a jövőben is megteszi ezt. Találunk még tárgyakat, amelyek nem illenek a vizsgált korba, nem illenek a lelet helyéhez, nem illenek egy-egy adott társadalmi közegbe sem. Még egyszer gondoljuk végig legutolsó példánkat. Akik azokat az esmeraldai szobrokat megalkották, nemcsak a kontinensek között kellett közlekedniük, de az... idők között is! A korok között... Ugyanis a mai tudomány szerint az egyiptomi kultúra a maga összes díszletével, kellékével, társadalmával (szentélyeivel, piramisaival, a benne élő emberek társadalmi tagozódásával, tehát a papokkal, egyházukkal, szertartásaikkal, fáraóikkal stb.) együtt alig 4—5 ezer éve jött létre! Akkor kik, hol, mikor, miért és hogyan alkothatták meg az egyiptomi papi öltözéket viselő szobrokat 18 ezer évvel ezelőtt...? Vagyis 14 ezer évvel korábban, mintsem hogy az a kultúra kialakult és eszközei egyáltalán létrejöhettek? Csak egyetlen magyarázat létezik. Volt olyan csoport a Földön, amely mindezt térben és időben összekötötte, és amely számára ezek a dolgok nem jelentettek problémát. Éppen ellenkezőleg, ez az életük szerves része, mi több, annak egyik célja volt....