Feri, neked volt igazad, a jövő héten szombaton lesz a folyási találkozó, nem vasárnap.

Ma Tiszaörsön voltam. Korán indultam, hatkor,  s akkora köd volt, hogy a visszaforduláson gondolkodtam. De úgy voltam vele, megyek még egy kicsit, aztán meglátjuk. Végül már annyit mentem, hogy onnan már nem akartam visszafordulni. A köd csak nyolc óra után szállt fel, s szépen kisütött a nap. Tiszaörsön keresztülmotoroztam, de nem találtam meg a rendezvényt, plakát sem volt sehol, így megálltam egy kocsmánál és útbaigazítást kértem. A motorról rögtön megállapították, hogy ez egy Riga (elég gyakran Komárnak nézik), de azt nem nagyon akarták elhinni, hogy Debrecenből jöttem vele.

Kilenc óra előtt érkeztem (lassan haladtam, mert sok helyen borzalmasak az utak, meg gyakran meg kellett állni, hogy letöröljem a lecsapódott párát a szemüvegemről), még nem sok veterán jármű volt. Azért mindenképpen plusz pontot kapnak a szervezők, hogy kis fadarabokat helyeztek el két sorban, hogy arra támasszuk ki a motorokat. A negyedik motorosként érkeztem, s az enyémen kívül volt még egy Riga, egy 11-es vagy 13-as, D-blokkos, ekkor tehát még a jelen lévő motorok fele Riga volt. Nem sokkal később befutott egy Kárpáti és egy Delta, mindkettő nagyon szép állapotban, Törökszentmiklósról jöttek. Aztán persze sok más motor is megjelent (a veteránokat jellemzően utánfutón hozták, bezzeg a Rigák lábon jöttek!), így kisebbségben maradtunk. Rigás Csabi is befutott, röstelkedett, hogy nem Rigával jött, mert el kellett hoznia másokat autóval.

Dél után indultam haza. A rendezvény még javában tartott; több veterán járművet láttam hazafelé úton, akik oda tartottak. A koncertekről, néptáncosokról meg a főzőversenyről nem készítettem képet.

A kilométeróra szerint 142 kilométert tettem meg, de valójában ennél hosszabb volt az út - a gyári 13 vagy 14 fogas lánckerék helyett 16-os van a motorban. Technikai hiba miatt egyszer kellett megállni: a döcögős úton folyton elhajlott a tükör, ezt meg kellett húzni.