Afganisztánon csakis az ország mára kialakult adottságait figyelembe véve lehetne hatékonyan segíteni.

Afganisztán lakosságának jelenleg egyetlen megélhetési formája az illegális ópiumpiacra történő tiltott termelés.

Ebből kiindulva kellene a változtatni akaró segítségnyújtás tervét is kidolgozni. Azaz, vegye rá őket valamelyik sokpénzű nagyhatalom -- pl. az USA -- , hogy ezentúl az opiátszármazékokat ne az illegális piacra adják el, hanem adják el mindet az USA gyógyszergyárainak, ahol majd biztonságos altalószereket, nyugtatószereket, és fájdalomcsillapító készítményeket állítanak elő belőlük, ezért cserébe pedig az USA vissza nem térítendő pénzsegélyeket, az ivóvízhálózat kiépítését, rendszeres élelmiszersegély-csomagokat, ill. a háború alatt rombadöntött lakóházak és iskolák újjáépítését ajánlhatná fel, de a gyógyszernyersanyag-szállításért cserébe teljesen ingyenesen, mindaddig, amíg az ország a teljesen önálló önellátás szintjét el nem éri.

A sok kártétel után és (helyett), végre megilletné az afgán népet az önzetlen külső segítségnyújtás is!!