oldmumus_v.2 Creative Commons License 2021.08.19 -3 1 469341

Akkor főleg 1047 005-2 fórumtársnak és mindenkinek akit érdekel az osztrák korrupció, 1014-esektől a Taurusig.

 

az egész történet a 1014-esek 1993 és 1994 évi beszerzésével kezdődött, amikor is 18 db 1014-es 3,97 Millio EUR darabáron lett beszerezve, majd 2008 és 2010 között roncs, selejtezési áron lett lekönyvelne. Akkor a többszöri eladási próbálkozások sikertelenek voltak. Mint tudjuk később azért sikerült eladni ezeket a szekereket.

Az itt a napokban szóba került Elin illetve SGP - ami ugye Siemens lett - az eredeti szerződések meg elképzelések szerint 30 éves futamidő volt tervezve, de a sorozatos hibák és egyéb esetek miatt hamarabb parkolópályára kerültek mint ahogy eredetileg tervezték. Amikor megjelentek az első komolyabb hibák, illetve egy gép kiégett elkezdtek számolgatni, hogy mennyire gazdaságtalan ennek a gépparknak az üzemeltetése. Bár a beszerzéskor és az futási idö egy rész alatt még nem EUR volt, hanem ATS, mégis az osztrák számvevőszék a veszteségeket EUR-ban fejezte ki.
24,5 Millio EUR

A számvevőszék azt is kritizálta, hogy 1014-esek beszerzése sokkal magasabb volt (23,4 Mio EUR) mint a 1116-osok esetében. Annak ellenére, hogy 1014-esek technikailag egy régebbi megoldást képviseltek. A végén pedig ÖBB-Produktion GmbH lett amiatt felelős, hogy nem tudták időben eladni a 1014-eseket mert akkoriban (2009) 15 Millio EURvolt a becsült eladási érték. Miben hibázott az ÖBB-Produktion GmbH? 2006 óta semmiféle javítást nem végzett, ezzel is sok gép kiesett a szolgálatból, illetve így az eladási ár-érték-lehetőség fokozatosan lecsökkent. Ez az egész folyamat nem volt átgondolva, az eladás késve lett elkezdve. Közben jöttek a új gépek pl. 1116-osok

Egyszer csak a képbe jött az RCH amikor is az ÖBB-Produktion GmbH több tényező ellenére megpróbált így megszabadulni a 1014-esektöl. Mint egy álcázott stratégiailag fontos döntésként elsütni. Viszont 2011 év végén az RCH azt mondta nem kellenek, mivel nem felelnek meg a feladatoknak. Ekkor merült fel a döntéshozók megkenése, mint egy utolsó lehetőség. Mindazok ellenére, hogy korábban már az RCH - MÁV Cargo privatizálása -, azaz magyar politikai döntéshozók megkenése nagy vízhangot váltott ki. Az egész lényege, hogy kenőpénzzel mindent el lehet intézni illetve elérni. Még ha ez nem legális és RCH koncepciónak meg másnak is ellent mond.

Közben az új gépek pl. 1116-osok sorban elkezdtek dolgozni, de ez sem ment simán. Mivel a Zulassungsprozessen az elején nem mentek simán. Okok: a tender kiírás, technikai specifikációk az interoperabilitás miatt. Megint olyan pénzeket kellett kiadni ami miatt gyanússá vált az egész.

Arról már korábban írtam - ezáltal a teljes történetet nem akarom megismételni -, hogy teszt Taurusok ETCS-el való felszerelése olyan számvevőszéki, majd parlamentális vitát váltott ki mint anno a 1014-esek ügye. Irreálisan magas költségek, évekig tartó próbálkozások null eredményekkel és hatalmas pénzügyi ráfizetéssel. Ekkor megint előkerültek a 1014-esekkel kapcsolatos történesek, de persze az egész háttérbe került egy ideig amikor is 2000-ben elkezdett Taurus flotta csatarendbe állítása 2008-ban sikeresen lezárult.


Nem tudom mennyien tudják, hogy az elsö pár darab németországi legyártása után a többi Linzben történt meg. Eredetileg Bécsben akarták az egészet, csakhogy Fr. Ederer mint korábbi bécsi politika városházi tanácsadó tervei nem jöttek be. Ennek ellenére osztrák Siemens fönökasszony lett és bécsi telephely helyett linzi valósulhatott meg. Az egész azzal el lett simítva, hogy ezzel a lépéssel akkori OOE munkaviszonyokat tekintve elég jól feldobták a foglalkoztatási arányt, évekre hosszú és biztos munkahelyeket teremtve. Az említett hölgy sem korábbi pozicióbab sem, meg a Siemens esetébe sem keveredett korrupciós botrányba, akkori hivatalos elsimító nyilatkozatok szerint.
Pedig abba keveredett, de cserébe a bécsi állami poziciót elvesztve, a balhét elvíve kapott egy másikat kompenzálva. Persze itt nem a szállító volt korrupt a megrendelövel, hanem fordítva.