Semmit sem kell feltenni, feltételezni. Van gyakorlati példa a történelemben. Tobb is mint amennyit

kívánni lehetne. Európa közép,- új,- és valamint legújabb kori történelme tele volt háborúkkal. Égész

Európa mondhatni (az egy Törökország kivételével, amelyik ugyancsak szívesen mondotta, tartotta

magát európai hatalomnak és szinte az egyetlen nem - keresztény hitű ország volt közöttük) végig háborúzta még egymás ellenében is ezt az egész, majd 1.500 - évnyi korszakot. Csupa keresztény

ország még bban az esetben is, ha akadt közülük, amelyik katolikus keresztény, van olyan, amelyik protestáns keresztyén és van olyan, amelyik orosz, illetve bizánci központú ortodox keresztény hitet vall(ott) - többségében. Hogy csak a legutolsó ilyet vegyük, ott volt például az a két. de legfőként e szempontból példaértékűen, döntően az I. világháború, leginkább az európai kontinensen. Harcoltak

itt egymás ellen a központi hatalmak (ezek túlnyomó többségében római katolikus és protestáns hitű - lakosságú államok, illetve velük szemben az entente, ugyancsak katolikus, anglikán, illetve ortodox keresztény hitű - lakosságú államok. Mindenhol egyazun ÚrIstent (Atyát), Jézust (Fiút) és Szenrlelket dicsérték és a papjaik, lelkészeik és pópáik egyaránt az Ő nevükben áldották meg az egymás ellen fordított es használt, egymást irtó fegyvereiket. Akkor miről is beszélünk ? Számított is itt valaha az,

hogy kinek - minek a nevében, milyen magasztos cél érdekében irtották egymást a hadak ?