Wass Albert

ERDÉLYI VALLOMÁS

Testvér, egy vallomással tartozom neked,
amit oda-át a szél beszél:
erdélyi fák között
egy évben kétszer hull a falevél.

Ősszel – mikor a hervadás leszáll
s az árva fák közt zúgni kezd a szél.
És tavasszal, mikor a holt mezőkre
az élet lüktetése visszatér.

Nálunk akkor is hull a falevél,
nálunk akkor is búsak a lelkek,
mikor a rónán pacsirta dalol,
úgy ég olyankor... úgy fáj valahol...

Tavaszi szél
még jobban megcibálja itt a fákat,
s mi megmaradt: emléke régi nyárnak,
az a kevés is mind, mind lepereg...  

Erdélyi fák között, én nem tudom miért:
de kétszer hullanak a levelek...

[* A Virágtemetés című kötetben közölt szöveghez képest a Pásztortűz,
1928 október 14. alapján módosítottuk a verset. Ebben új cím szerepel
és két kezdősorral egészül ki a nyitószakasz. A szerk.]

Wass Albert  Minden verse    -27-