Sons Of Apollo - Mmxx

Valószínűleg az ezredforduló környékén jobban bejött volna ez a hard rockosított Dream Theater, mert ma már csak az üres kivagyiságot hallom belőle. Vagyis annyira nem is hard rockos, inkább csak a tipikusan jóembereskedő énekhang miatt van egy kellemetlen mellékíze, de igazából nyugodtan le lehet az egészet DT-zni. A zenekar tagjai saját területükön nyilván géniusznak számítanak, de ahhoz képest elég sematikusan közelítenek a progresszivitáshoz, meg úgy a zenéléshez is. A sztárséfek összedobtak a szépen megterített asztalra egy fokhagymás piritóst. Kurvára kiszámítható már ez az egész hangszerhokizós, váltásokkal teli dzsungel. Patinás gejl, ahogy a borítón a dobverőket tartó oroszlán, meg a főnix vagy micsoda a kéjbordával, meg a belógó gitárnyakak. Jajmár.