A tirpák szó ilyen hangteste magyar fejlemény, a szó eleji mássalhangzó-torlódás a magyar oldja fel jellemzően i betoldásával, vö. szláv kralь > magyar király, horvát-szlovén Krka (folyó és gyógyszergyár) > magyar /krika/. Szláv alapon az i betoldását akkor lehetne feltételezni, ha a szóban az r eredetileg lágy lett volna. De ebben az esetben a t is lágy lenne, amely így (mivel a betoldás ebben a kontextusban csak kelet-szlovák alapon történhetne) c-vé vált volna.
A terpák alak viszont kelet-szlovák változatnak vélhető, bár gyakoribb a szlovák környezetben a trepák forma (a re : er hangátvetés azonban már lehet, hogy a magyaros környezet hatása, a tirpák alak analógiájára). A kelet-szlovákban nincs szótagképző r, ezért az eredeti szótagképző r elé vagy mögé magánhangzó szúródik be. A magánhangzó hangszíne több mindentől függ, így az illető kelet-szlovák dialektustól is.
A szó alapalakja a fentiek értelmében a szlovák trpák, amelyben az r szótagértékű. Van, amikor én is a naiv etimologizálás bűvkörébe esem, így volt idő, amikor ezt a szót a szlovák trpieť ’szemved; tűr, elvisel’ ige cselekvőnévi származékának véltem, a ’szenvedő (férfi)’ értelmű trpiteľ főnév rokonértelmű szavának.
Utóbb értesültem az irodalomból, hogy ez szlovákok közti gúnynév, amely azt fejezi ki, hogy az illető szokatlan nyelvjárásban beszél, illetve nem a helyben szokásos, avagy kiművelt beszédmódot használja. A magyarban megfelelője lehetne a ’mucsai’ (ha csak a nyelvi réteget vesszük). Eredetileg azokat illette az elnevezés, akik trpov ~ trpó ’csak most’ határotószót használták. Később ez kibővült, és más szokatlan nyelvjárást beszélőre is alkalmazták. Németh Zoltán definíciója ez 1986-ból: „tirpák (főnévként) = eredetileg az ócseh „trpov” (= csak) szóból: nyíregyházi szlovák; Nyíregyházán és környékén élő, szlovák származású (népcsoport, ember); tágabb értelemben, újabban: nyíregyházi, esetleg: szabolcsi; tökéletlen, ostoba, a Dobsina környékén lévő, egyik patak völgyében élt szlovák népcsoport tagja; bizonyos területek szlovákjainak gúnyneve; „tótpalóc”; sértő szó Fegyverneken és környékén; újabban és általában: Szlovákiában minden, Magyarországról 1946–1948-ban áttelepült szlovák”. Részletesebb etimológiai fejtegetés: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_27_Tirpak/?query=SZO&pg=10&layout=s
Meg kell, hogy mondjam, nem tudom, miért lett a nyíregyházi szlovákság megkülönböztető neve a tirpák. Hiszen Nyíregyházára zömmel Békés megyei szlovákok telepedtek át, és a Békés megyei szlovákok esetén ez a megnevezés nem dívik, sőt Németh leírja, hogy a békési eredetű nyíregyházi szlovákok is elutasították a megnevezést*. Az vélelmezhető, hogy elsőként a tősgyökeresebb békési eredetű nyíregyházi szlovákok nevezték a későbbi hullámban betelepülő felföldi (gömöri stb.) szlovákokat trpák-nak. Ezt a megnevezést aztán a magyar környezet általánosíthatta a nyíregyházi szlovákokra már tirpák formában.
* Úgy hallom, újabban van már némi revitalizációja az érintettek közt a tirpák elnevezésnek. Vélhetően mára elhalványultak a csoporton belüli eredeti ellentétek, így a békési származékok is magukra tudják venni ezt a revitalizált nevet. Hasonló itt a helyzet, mint a palóc esetén, amely szintén egy adott területen belüli, „belsős” gúnynév volt, és a néprajzi irodalom tette szalonképessé úgy, hogy azok is magukra vették már, akik néhány generációval megelőzőleg még tiltakoztak ellene.
-----
Ui. A nyíregyházi állatkertet tényleg érdemes megnézni.
