Kedves NaNe, Kicsi_Lany, Poljakov Ur,

elnézéseteket kérem, hogy nem néztem be ide korábban. Érdekesek a példáitok, a kettős kapcsolattartásra én is láttam érdekes példákat. Kíváncsi lennék, Nektek hogyan köszönnék, ha az élet fizikailag is összehozna.

Egy jópofa élményemről szeretnék beszámolni, még az egyetemi időkből. Kollégánk elvesztette kedvenc rugós tőrét, és teljesen belebetegedett. A megtaláló egyetlen, szigorú feltétellel adta vissza: barátunknak egy álló hónapig magáznia kellett őt. A kollektív tegezés sem volt megengedett, tehát: Srácok, jöttök sörözni? Megtalálóra ilyen relációban is egyénileg alkalmazni kellett a magázást, súlyos büntetés terhe mellett.

A helyzeteket el tudjátok képzelni...

slr