Szerintem a 45 utáni időszakban (hidegháború) ugyanazok az elvek működtek mint előtte. Ennek lényege, hogy békeidőben a hadsereg a sorozott állomány felkészítését végezte akiket minősített időszakban részleges vagy teljes mozgósításkor behívtak. Akkoriban, minden látszat ellenére komolyan vették ezt a dolgot. Egyrészt megyei szinten léteztek hadkiegészítő parancsnokságok, másrészt időről időre pontosítani kellett a nyilvántartásokat és terveket. A terület akkor került lejtőre amikor megszűnt a sorkatonai szolgálat (bár a hadkötelezettség megmaradt). Mint sok más képesség ez is úgy sorvadt el, hogy nem állítottak a helyére semmit. 2010-ben a nyilvántartás szerint talán egy tucat tartalékosa volt a Honvédségnek. Mostanra - amennyire tudom - annyiban változott a helyzet, hogy ismét megvannak a rendszer keretei nem csak a tartalékos állomány (itt nem az önkéntesekre kell gondolni) vonatkozásában de pl. a mozgósításba bevont polgári technikai eszközök és objektumok terén is. Ez mindenképpen előrelépés a korábbiakhoz képest.

Nem véletlenül írtam korábban azt, hogy a jelenlegi önkéntes tartalékos rendszer valójában egy társadalmi alapon szerveződő milícia típusú szervezet ami a Honvédség rendszerén belül működik. Ha  megnézzük a rendeltetését, működését, szervezetét, az tökéletesen kitölti a milícia fogalmát: önkéntesekből álló fegyveres segédcsapat, amely a hivatásos katonaság mellett működik; nemzetőrség, polgárőrség. Szerintem ez a rendszer összevethető akár az USA Nemzeti Gárdájával hiszen a rendeltetés és az abból fakadó feladatok között sok hasonlóság van. Ami nyilván eltér, az a szervezeti felépítés és a technikai felszereltség.