Én biztos, hogy nem kövezlek meg, sőt, tanúsítom. Mostanában csendes megfigyelőként vagyok jelen itt is, és a kertben is minimális munkát végzek, viszont árgus szemekkel figyelek a feltétlenül szükséges tennivalókra - de pl. a gyomlálást igen nagyvonalúan kezelem. Férjemnek néha engedélyezett a kapa használata, ha már nagyon bántja valami a szemét, ez leginkább az utakra vonatkozik, mert a növény ágyásokba nem szokott nyulkálni. Arra fel van már bátorítva, hogy ami nagyon kilóg az útra, vagy az általam felkötözötteken kívül lelóg az állványról  egyszerűen vágja le, mert így is lesz bőven termés. Palánta nevelésre/ültetésre volt kellő energiám, a tervezésre is, így ámulva látom, hogy most már minimális erőfeszítéssel is gyönyörűen fejlődik minden, a növények brutálisan fejlődnek, szinte hálásak, hogy csak a nagyobb dudvákat huzigálom ki és dobom vissza a mulcsra. Nem könnyű betartani, de mivel nem tolom túl, az erőnlétem is javul, a befőzést már simábban fog menni. Szóval, igazolódott a mondás, miszerint "lusta kertész, viruló kert".:)