AnnKa
2021.07.16
|
|
0 0
18376
|
Mécs László – A Szentlélek ekéi
Hogy angyalkézből bezárult az Éden átok morajlik, forr a föld szívében, s a kéreg tövist, bojtorjánt terem.
Az ember itt vergődött rögre esve, tövis szurkálta lábait sebesre, s kiszúrta lelke álmodó szemét.
S míg könnye hull a föld ugarszívére a Szentlélek már néhány ezer éve jár, jár a bojtorjános föld felett.
Szánt vihar-vemhes titkos paripákon, ölében mag van, édes álom-mákony, s amerre megy, a vak szem mennybe lát…
Így jár a földön néhányezer éve, megtüzesült emberszív az ekéje, s évszázados barázda jár nyomán.
Akkor van igazi ünnep, piros pünkösd, mikor egy vaksi, rögre görnyedt bűnöst, szántó, izzó ekéje megérint.
Az volt a pünkösd, mikor az a hitvány gyáván bujdosó tizenegy tanítvány a Szentlélek tüzes ekéje lett.
Az volt a szántás! Végtelenbe vágtak barázdát minden táján e világnak, és Föld és ember újról álmodik.
|
|