Az első pesti indóházat 1846. július 15-én adták át, innen indult el aznap az első magyar gőzvontatású vonat Vácra, amely a Bécs felé vezető vasútvonal első szakasza volt. A vasúti közlekedéssel Pest központi szerepe megerősödött az országon belül, és jelentős fejlődést indított el. Olyannyira, hogy a vasúti forgalom az 1870-es évekre már kinőtte Pest első pályaudvarát.

Pest városa 1844-ben, a vasúti építésekor azt kérte, hogy a Pest-Bécs és a Pest-Debrecen vasútvonalaknak külön pályaudvara legyen. Attól féltek ugyanis, ha nem kell átszállni Pesten, mert a vasút csak elsuhan a város mellett, akkor a pesti kereskedelmi élet hanyatlani fog. Végül nem külön pályaudvarok épültek, hanem egy, az első pesti indóház, amely nagyjából a mai Nyugati pályaudvar helyén állt. Azért csak nagyjából, mert sokkal délebbre nyúlt be, egészen a mai Jókai utcáig tartott.

A választás azért esett a városnak erre a területére, mert az akkor még jórészt üres volt, az állomásépületet nem kellet beszorítani semmi közé. Az indóház – hasonlóan a mostani Nyugati pályaudvarhoz –  úgynevezett fejpályaudvar volt, azaz a vonatok a csarnok belsejébe érkeztek meg.

A pályaudvar legfontosabb épülete természetesen maga az utasok fogadására szolgáló csarnok volt, amely impozáns méretű volt: hossza 142 méter, a szélessége 27 méter volt. Kívülről úgy tűnt, mintha két szintes lenne, ugyanis egy párkány osztotta ketté a homlokzatot. A csarnoképület végén öt kapunyílást alakítottak ki, amelyek alatt egy-egy vágány vezett be a csarnokba. Az indulási és az érkezési oldal a csarnok két szélén kapott helyet, egymástól elválasztva. A Paul Eduard Sprenger tervezte klasszicista stílusú épület a fennmaradt színes rajzok alapján sárga színű lehetett.

Az állomáson mindemellett 21 egyéb épületet is emeltek, ezeknek a tervezésében több magyar építész is részt vett, mások mellett Zitterbach Mátyás és Kasselik Ferenc. Korabeli sajtócikekk szerint az indóház építése 64 0203 forint 32 krajcárba került.

Bár az első pesti indóház hatalmas épület volt, az 1870-es évekre már egyre nehezebben tudta kiszolgálni az egyre nagyobb vasúti forgalmat. Ráadásul szó szerint útját állta a Nagykörútnak, ugyanis annak tervezett vonala pont keresztül vezetett rajta. Ezért a régi pályaudvar helyett a tulajdonos, az Osztrák Államvasút Társaság (amely nevével ellentétben egy magántársaság volt) 1877-re felépítette az új csarnokot, amely természetesen a Nagykörút vonalánál ért véget. Az építkezés nagy része alatt a régi épület zavartalanul működött, fogadta, indította a szerelvényeket.

https://pestbuda.hu/cikk/20210715_budapest_elso_palyaudvararol_175_eve_gordult_ki_a_vonat?fbclid=IwAR0WeJULBPj-OzoQQGuzXwDPJcZgnjTaALi8z2dSlp5npGQuJRk6ny6x9G8