SzVSz egy demokrácia alapja, hogy vannak dolgok, amit "szent" magánügyként kezelünk, tehát nem állunk hozzá értékítélettel, legalábbis hivatalos formában és törvényeken keresztül semmiképp se!

Ilyenek pl:
a származás
a világnézet
a szexuális érdeklődés és magatartás

mindezekről feltételezve, hogy nem valósítanak meg erőszakot másokkal szemben.
Tehát nekem, mint heteroszexuális embernek SzVSz rohadtul semmi közöm sincs hozzá, hogy a másik ember egy azonos vagy egy ellenkező nemű emberrel érzi jól magát, sétál az utcán, nevel gyermeket, stb. Ez az ő privát szférája. Persze nem vagyok egy szent - tehát vannak előítéleteim - csak igyekszem nem azok alapján élni. Valószínüen én is röhögőgörcsöt kapnék, ha meglátnám valamelyik férfi ismerősömet hosszú fehér menyasszonyi ruhában egy másik férfi mellett az anyakönyvvezetőnél, de eszembe sem lenne azt mondani, hogy ez nem normális, ezt meg kell tiltani, és igyekeznék elhúzni a sunyiba, hogy ne zavarjam az én előitéletes vihogásommal az ő életének jelentős pillanatát.

Különben pedig a gyermeknevelés - nem gyermeknevelés kérdésében akkor tudnék véleményt alkotni, ha tudnék adatokat. Tehát ha például fekete-fehér tény lenne, hogy 10 000 homoszexuális pár által nevelt gyerekek között ötvenszer annyi a homoszexuális, mint általában az adott társadalomban. Akkor lehet hogy azt mondanám, hogy ezt azért mégsem kéne.
(Megnyugtatásul, ha lenne ilyen tény, SzVSz a homoszexuálisok 90%-a sem ragaszkodna ehhez a joghoz. Mert ők is azért akarnak gyereket nevelni - felteszem - mert szeretik a gyereket, tehát könnyebb életet kívánnak neki mint a maguké)

De ilyen tény - tudtom szerint - nincs, sőt a kérdésben semmilyen tény sincs. Akkor pedig életbe lép az ártatlanság vélelme, tehát miért ne?!