Én a BOSE-val még akkor ismerkedtem meg, amikor egy elég nagy reklámkampánnyal (kb. 1980-ban) bevezették a "mindenfelé sugárzás" teóriáját. Volt egy hangfaluk, amiben kilenc (9) hangszóró volt bezsúfolva úgy, hogy minden irányba sugároztak. A doboz valami torz ötszög alapu hasáb volt. Egy ismerősöm vett egy ilyent egy tartós német külszolgálat után, borzasztó drágán. Az áránál csak a hangja volt rettenetesebb. Iszonyú zavaros, színezett hangkép, egy teljesen hamis sajátos "hatalmas" térhatással.
Ez a hangkép élő zenét nem vagy ritkán hallgatók megtévesztésére kiválóan alkalmas.
A BOSE azóta is ezt a teóriát vallja, csak most minidobozokból rakja össze a mindenfelé sugárzó rendszerét, főleg a házimozi rendszerekhez. A hangkép változatlanul zavaros, zenehallgatásra SZVSZ alkamatlan. A házimozival más a helyzet, ott a térhatása effekteknél esetleg lehet érdekes, megdöbbentő, de valósághű biztos nem. Esteleg jó lehet elektronikusan erősen manipulált zenékhez.
Akusztikus hangszerekre, komolyzenére, jazz-ra én semmiképp nem venném meg. Napi slágerekhez, technohoz stb. meg jó lenne egy kis basszus... Azt az ilyen mini-cuccok elméletileg sem tudnak. Gyakorlatilag meg pláne nem.

Ezért az árért nagyon tisztességes hagyományos dobozokat lehet kapni.

Tapasztalatom szerint az ilyen szélsőséges kunstrukciós elvek, amik egy paraméter túlhangsúlyozásán alapulnak (természetesen a többi rovására) nem szoktak megnyugtató, stabil hangképhez vezetni.