“mert számunkra a sokszínűség érték. 🏳️‍” - bájologja üresfejűen Cseh Katalin.

“A sokszínűség önmagában nem érték. Mitől lenne az? Szép? A hányás is tud sokszínű lenni. Meg a virágos rét is. Tehát a sokszínűség van, hogy ocsmány, van, hogy szép. (Az idegennel ugyanez a helyzet.) A hányást nem fogjuk szeretni, csak mert sokszínű, a virágos rétet meg szeretjük, részben azért, mert sokszínű. Az mindenesetre már ennyiből is kitetszik, hogy a sokszínűség valóban nem önmagában álló érték. Ha pedig nem az, nem lehet erkölcsileg a homogenitás fölé rendelni. Nem jobb, emelkedettebb, európaibb, szabadabb, fennköltebb a sokszínű közösség, mint a homogén.” - mondja okosan Stumpf András.
Ennyi.