Persze, mint fizikai szűrő, nagyon is hatásos, csakhogy a zöldalgából mindig marad bőven a tóban, ráadásul a mikroszkopikus spórák átmennek a fizikai szűrőkön; így vígan pótlódik azt a mennyiség, amelyik peches volt, és a szűrőben maradt. A kutakban nincs alga, mert ott fény sincs; ugyanez a kútvíz pikk-pakk algásodik, ha befőttesüvegben a napra tesszük - a mikroszkopikus spórák ugyanis benne vannak, éppen úgy, ahogy a csapvízben is, meg a levegőben is. Ahogy ezek megfelelő körülmények közé jutnak, kifejlődnek és szaporodásnak indulnak. Ezért egy tóban kétféleképp lehet a zöldalga ellen védekezni: vagy úgy alakítani (illetve hagyni alakulni) a környezetet, hogy az algákat és az algák táplálékát fogyasztó apró szervezetek intézzék a dolgot, vagy egy minden mikroszkopikus életet kipusztító sterilizátorral - ez az UVC. (A zöldalga ellen hatásosak azok a szűrők is, amelyek a szűrőanyagon megtelepedő hasznos baktériumok elvén működnek; tehát a szűrés lényegi része itt sem fizikai.)