Jelentés a pálinkaműhelyből: tegnap felavattam az új üstöt és egyben az utóbbi idők fejlesztéseit is bevethettem élesben. Vendégem is volt hozzá, az egyik csendes fórumtársunk tisztelt meg jelenlétével "üzemlátogatási" célzattal, mivel neki is a hetekben érkezett meg a kínai oszlopa, és szerette volna látni, hogyan megy ez "élesben" (ezért is a 2 szék):

Az új üst miatt elég óvatosan, sok időt felemésztve csináltuk meg a melót, nem akartam, hogy az előző üsthöz képest közel 2.5x nagyobb üst vagy akár az olajos duplikáció megtréfáljon. Még picit szokni kell, de teljesen rendben van, a 35 literes zárt vizes üstömhöz képest ez picit lassabban jelenik meg a fejhőmérsékletben a gázcsap tekerése, más érdemi különbséget nem vettem észre. Egy fél üstnyi Idared almát főztünk, szerintem jól sikerült, az eddig kisüstiben utazó kolléga is meg volt vele elégedve, szóval nagy baj nem lehet az eredménnyel. A ProCap sapkás oszlopot a fenti körülmények miatt nem igazán hajtottuk meg, bőven lett volna benne tartalék.

Az oszlop többi új eleme is hiba nélkül teljesített, a keverőmotorról például bebizonyosodott, hogy kényelmesen lehet beszélgetni mellette, egyáltalán nem mondható hangosnak. A működéséről kis videó is született, ezen látható, hogy bár megmozgatja az üst teljes tartalmát, még lehetne javítani a "keverési képen", szélesebb és hosszabb lapáttal valószínűleg máshogy alakulna az örvénylés. Szerencsére magát a lapátot csak 1 csavar tartja, hazai kisiparos pedig legyártja a kért formát és méretet, ha arról van szó.

Az epruvetta is jól muzsikál, a kollégával egyetértettünk abban, hogy a mintavevő csappal kiegészítve kényelmes a használata, egyőnk sem bánta meg a beszerzését. A multifunkciós 2"-os Tri-clamp csonkra főzés idejére szerelt betekintőüveg azért párásodásra hajlamos, így nem 100% az élmény, valamint nem jut elég fény az üstbe, így be kell világítani, hogy lássa az ember, mi folyik a cefrével. Esetleg LED-esíteni kell az oszlop alját, és akkor lesz elég fény az üstben is.
A 90°-os könyököt helyettesítő T-szelep viszont maradéktalanul bevált, a kar állásától függően a véghűtő és/vagy az oszlop felé lehet vele zúdítani a mosóvizet, ami hatásos. Az oszlop mosásáról szintén született egy kis videó, ezen látható, hogy ha kellően nagy a felülről érkező nyomás, akkor a sapkákon keresztül lefolyó víz egyrészt szépen lemossa az oszlop falát is, másrészt jó magas lesz a folyadékszint, ami szintén a hatékony tisztítást segíti elő:

Az üstmosó CIP fej is végre ki lett próbálva, a jó sűrű almacefre jó tesztalanynak bizonyult. Az eredmény az alábbi képeken látható:


Ahogy látszik is, viszonylag szép munkát végez, a moslék túlnyomó többségét szépen leviszi az üst faláról és a sisak belső feléről, de azért nem 100%-os ez a megoldás sem. A fenti fotón a lapos üstfedéllel egy vonalban húzódó leeresztőcsap hátránya is látszik, egy domború fenék alsó leeresztéssel hatékonyabban vinné ki az aljára lefolyó szmötyit, de ebben az árkategóriában ez van.
Kapott amúgy az oszlop egy új hőmérőt is, a korábbi húshőmérőmet azért cseréltem le az LT-101-es típusra, mert így nem a deflegmátor fölött van a kijelző, hanem a hosszú vezeték miatt oda rakom a hőmérőt, ahová csak akarom, akár az üst melletti asztalkára is tehetném, a kényelmesebb, karosszékből történő leolvasás érdekében. Ez a típus a beállított hőfok elérése esetén riasztani is tud, nehogy lekéssen az ember az EP érkezéséről, bár ezt a funkciót a múltkori "majdnem" tűzeset után nem kívánom használni, ott kell ülni és kész.
Az érzékszervek indokolatlan tompítását elkerülendő szigorúan csak a főzés után pedig előkerültek kóstolásra a hordós tételek:

A kolléga ugyanis szintén bontogatja szárnyait az érlelés terén, így meg tudtuk kóstolni egymás hordós tételeit, véleményt mondani róluk - hasznos tapasztalatok és visszajelzések születtek.
A kísérleti napot végül sikeresnek nyilvánítottuk, az átépített/kibővített rendszer jól működik, így most már tényleg jöhet a saját gyümölcs a kertemből.