Sziasztok!

Igazából nem értem, hogy miért olyan fontos és életbevágó dolog leszokni egy nyugtatóról. Én fiatalkorom óta szedek Xanaxot, kb. 20 éve. Soha, semmi bajom nem volt tőle, nyugodtan, pihentetően alszom, a munkámat stresszmentesen végzem, nem idegesítem fel magam minden apró - vagy nem apró problémán. 

Nekem is volt olyan időszakom, hogy leálltam róla, csak, hogy bizonyítsak másoknak, hogy nem vagyok gyenge jellem. Hozzáteszem olyanok szóltak meg, akik cigarettáznak, alkoholizálnak, napi 10 kávét megisznak és még sorolhatnám. Ilyenkor az a kérdés, hogy mitől más ez a szokás - vagy az - vagy amaz...

Jól vagyok, jól alszom, nincsenek rémálmaim, pontos vagyok és kipihent. Ez az arcomon is látszik régóta. 40 éves leszek, de fél éve - az ABC-ben elkérték a személyimet. Édesanyám is évtizedek óta szed nyugtatót és 69 éves létére, maximum 45-nek mondanám. Több egészségügyis, pszichiátriai dolgozó is elmondta, hogy a kipihent kinézet, arc, bőr -nagy valószínűséggel pont a nyugtatónak, konkrétan a nyugodt alvásnak köszönhető. Nyilván genetika is, de a Xanaxnak mindenképp van benne szerepe. Egyébként bizonyított, hogy a "nemalvás" vagy kevés, minőségtelen alvás sokkal károsabb, mint pár pirula. 

Arany középút, én ezt tudom csak tanácsolni, nem kell dobozokkal beszedni, tartani kell a kellő adagolást és nincs baj.

Szerintem. :)

Nem kell túllépni az adagokat.