"...csak olyan embert ismerek,akiknek a kerékpár mellett autó(motor)is van az a ritkább,hogy valakinek csak kerékpárja van."

Persze, hogy ritkább, de ettől még létezik. De pl. a diákokat (azokat, akik még nem is vezethetnek) hová sorolod?

"Az a szegedi lakos,aki kerékpárra ül fel,az nem tömegközlekedik nemigen vesz jegyet,bérletet.Nagyon körbemagyarázod,pedig ez ilyen egyszerű."

Elfelejted, hogy mi a kérdés. Szerintem egy város közlekedését nem aköré kell szervezni, hogy lehetőleg minél többen vegyenek tömegközlekedési bérletet. Tehát inkább innen közelíteném meg valóban:

"A helyes egyensúly az autós közlekedés,tömegközlekedés,kerékpáros közlekedés szinkronba hozása"

Szerintem a közlekedéstervezés feladata elsősorban a legjobb helykihasználás (és aztán term. jönnek az anyagiak szorosan, ill. ezer más dolog még) figyelembe vételével hangolni össze a föntieket. A bicikli mind helykihasználás, mind rugalmasság szempontjából valahol az autós és a tömegközlekedés között van, ráadásul a város éghajlata és domborzata kimondottan kedvez neki. Hogy a városvezetés az itthoni átlaghoz képest kimondottan nyitott a kerékpározásra, azt meg nem rónám föl neki.