Szia!

Elöre bocsájtom, hogy amit írok, az teljesen személyes vélemény és abszolút nem azon alapszik, hogy mit olvasol arról az interneten, hogy a többség mit szeret, vagy, hogy hány elcseszett megtekintése van pl. egy álTDs elcseszett koncertfelvételnek a YT-on…

Arra a kérdésedre, hogy van-e valami elektronikus zene az utolsó 10 évböl, ami utánérzésektöl mentes a válaszom az, hogy igazából nem ...

 

Ami most hirtelen eszembe jut az a Baumann/Haslinger-féle Neuland. Na ez elég egyedire sikerült, kicsit hasonlít Baumann Machines of Desire c. albumára, ami viszont hasonlít kicsit egy bizonyos Baffo Banfi ”Frontera” c. 2015-ös albumára (gondolom nagyjából ugyanazokat a hangszereket használták és ezeknek is a preset hangjait – nem szarakodtak kikeverni új hangokat, mint pl. az igazi TD meg Klaus Schulze tették annakidején (de csak annakidején)). Na, akkor talán ez sem annyira eredeti😊 – mehet egy 7-8-nak…

 

Egyébként, ha egy 10-es skálán kellene megjelenítenem az utolsó nem 10 hanem 20 év lemezeit, akkor 10-es meg 9-es lemez nálam nincs! A 10-es az a teljesen innovatív (mondjuk Phaedra, Ricochet, Cyborg, Timewind, Moondawn, Mirage – ilyenekre gondolok. Ilyenek már nincsenek, csak olyanok, amik ezekre hasonlítanak ezerrel). A 9-es az a valamennyire innovatív, ahol elvétve felismersz egy-egy hangot az elözö innovatív albumokból – na ilyen se volt…

 

Aztán a 8-tól jönnek azok a lemezek, amik tele van utánérzésekkel, de nagyon jó lemezek. Ide sorolnám pl. a [’ramp] Synchronize or Die ill. a Cosmic Ground Cosmic Ground és Live c. lemezeit.

 

A javasolt TD lemezek nálam olyan 5-6 körül mozognak (természetesen, a 2016 után megjelentek, egytöl-egyik mind 11-es lemezek, de sajnos az én skálám csak 10-ig terjed. Viszont azok az álTD lemezek annyira fenomenálisak, hogy egyszerü emberi agy (mint az enyém) fel nem tudja öket fogni / meg nem tudja érteni a nagyságukat, még 30 éves elektronikus zenei hallgatás után sem!!!😊

6–7-seket ömlesztve ajánlanék. Semmi extra nincs bennük, de jók (persze most csak a Berlin-School-os – micsoda xar idejétmúlt, tehetségtelen új ”zenészek” fércmunkáinak eladására kitalált baromság! Ennél csak a neo-Berlin School jobb – a barmok azt hiszik, hogy új iskolát teremtettek – persze, csak az ideológia ugyanaz, meg a szintik olcsók vagy virtuálisak, de egyébként nem😊

-          ARC – Umbra

-          AXESS – Zen

-          Broekhuis, Keller & Schönwälder – Yellow

-          Broekhuis, Keller & Schönwälder – Purple

-          DANGER IN DREAM – Iconic

-          FREE SYSTEM PROJEKT & TERJE WINTHER – Spoon Forest

-          KLAUS SCHULZE – Silhouettes (egszerü, de nagyszerü szvsz. Na, jó, ez nem epigon, csak tetszik :)

-          LOOM PROJECT – The Tree Hates The Forest (ez meg tele van egy csomó minden más utóérzéssel, kevesebb BS-ossal)

-          NODE – Node 2

-          PYRAMID PEAK – Roots

-          SEQUENTIA LEGENDA – Blue Dream (még éppen befér - annyira pofátlanul koppintja Klaus Schulze–t, hogy már tetszik – valamennyire 😊

 

 

5–ös alatti lemez annyi van, hogy Amazonast lehet velük rekeszteni …

 

Azt kérlek ne kérdezd meg, hogy miért nincs köztük Spyra, Redshift, Ian Boddy, Syndromeda, Arcane, Ron Boots (és a közepesnél alacsonyabban tehetséges / tehetségtelen holland társai). Ök az Amazonast rekesztik éppen … Jarre meg a parton nézi öket, mert legalább rekeszteni szeretne, de annyira sok xart adott ki az utolsó majd 20 évben, hogy már az Amazonasos rekesztésbe se fér bele. De ö lehet az elsö, aki a Nílust rekesztheti … 😊 Ja, bocs Jarre nem is Berlin School-os csóka … csak a tököm tele van, hogy egy csomóan az elektronikus zene nagy -, meg déd-, meg ük-, meg szépapjának tekintik, miközben nagyon messze van attól. Igaz, ö az egyik elsö nagy elektronikus zenei epigon, de, hogy alapító legyen … 😊

 

Természetesen ez az én véleményem. Másnak biztosan más tetszik / mást gondol jónak / nagyon jónak.