Louis Charpentier Az óriások és rejtélyes eredetük c. könyve következő, azaz második fejezete is érdekes: „A Heszperidák”.

Ezt az ókori szerzők általában valahová a marokkói partokra helyezték. Több atlantológus, már a Berliouxtól kezdve ide helyezték magát Atlantiszt is. Kétségtelenül érdekes vidék lehetett az ókorban, amíg meg nem jelentek itt az arabok.

Viszont a térképén a Tritón-tavat a Gibraltári-szoros nyugati oldalán mutatja. Szkütobrakhion a tavat Afrika nyugati szélére helyezte, ami egy nagy kataklizma következtében „beszökött az óceánba”. Ez nagyon is megfelelne annak, amit Charpentier a Gibraltári-szoros átszakadásáról mesél. Csakhogy Szkütobrakhion azt is mondja, hogy a tó egyik szigetén éltek az amazonok, akik előbb meghódították a tó többi szigetét, majd egész Észak-Afrikát. Ez a tó pedig túl kicsi ahhoz. Azonban Tunézia alatti hatalmas tót is Tritónisznak nevezték, ez meg nem szökött a tengerbe, hanem kiszáradt. Aimé Rutot térképén két Tritónisz-tó volt, egyik, a keleti: Tunéziában és egy másik, a nyugati: Cernénél Marokkóban, ami sokkal kisebb.

Rutot térképe

Thomas K. Dietrich a pár éve megjelent könyvében azt állította, hogy Nicholas Sanson 1656-ban készült térképén, melyen a marokkói Fez királyság látható (lásd fentebb). A marokkói parton van nagy öböl, amibe az óceán felől keskeny szoros vezet. Az öbölben három szigetet mutat. Dietrich szerint az ábrázolt öböl ma nem létezik, mert i.e. 9000 körül pusztult el földlökések következtében. Sansom régebbi térképmásolatokról vehette át „kritikátlanul” az öböl rajzát. Ez hasonlóan lehetne az óceánmelléki Tritón-tó, s még három sziget is volt benne.