SzigDani: Igazad van, a lakótelepre nem gondoltam, de talán azért mert a probléma szempontjából a Duna felé eső házakból ugyanolyan 'közel' van az Árpádhíd is, a másik oldali házaknak egy részét is már más megállókból (pl Kiscelli u.) közelítik meg az emerek. Itt van a Szőlő utcai szalagház (igaz, a Flórián tértől kb fél megállónyi gyaloglásra), ez az ország legnagyobb lakóháza, faluháznak is hívják egyesek, mert annyian laknak benne, mint egy közepes faluban. Szóval bocs, hogy nem számoltam velük, de úgy gondolom, hogy ezért a 'pár' ember nem ér meg annyit. Hogy mennyit, azt nem tudom, és ezért mondtam azt, hogy így tervezgetni, álmodozni nem sok értleme van, bár én is szerek ilyen témakörben álmodozni. Szerintem minden tervezés alapja műszaki szempontok előtt és mellett a pénztárca. Erről aztán persze még annyi fogalmunk sincs, mint a közlekedésről, és valami az én realitásérzékemnek azt sugallta, hogy a Flóriánra bevinni a hévet úri passzió lenne. Persze ez hülyeség, ha már álmodunk, akkor álmodjunk szépet, ha meg a valóság, akkor még a fenntartásra sincs pénz. Szóval igazad van, kapják meg a gyorsvasutat, a 34 meg a 42 javuljon lefelé, aztán szevasz tavasz!
A mozgássérültekről annyit, hogy nem az az érdekes (legalábbis az én eredeti kérdésfeltevésem szerint), hogy hány mozgássérült van átlagosan az országban, hanem az, hogy a kerekes széket használó BKV-zni vágyók hány százalékát teszik ki az összutasszámnak. De, nem szeretném hogy mozgássérültellenes bunkónak tartsatok, ezért inkább felteszem másképp a kérdést a 400-as buszokkal kapcsolatban. Az új buszok több ülőhellyel kevesebb férőhelyet adnak (főleg a 405 és a 412). Ez egyik oldalról színvonalasabb utazást biztosítana, de mivel sűrűbb követésre nem telik, ezért az átlagos utazó szempontjából nem lett kényelmesebb az utazás, a nagyobb tömeg miatt. Erről szerettem volna véleményt hallani. (Én szívesebben ülök 400-as buszon, de ha állni kell, akkor a 200-as kényelmesebbnek tűnik)

Ha már illés kötekszik: én nem szeretném, ha KT8-asok járnának a Rákóczi úton, mert zavarná az autórádiómat a Déli krónika hallgatásában :-), de ez mind semmi, másokat sokkal jobban zavarna a villamos az autózásban, az ittlévők közül is jónéhányat. De ha ezen múlik, akkor lemondok a rádióhallgatásról a Rákóczi úti villamos kedvéért, ezzel is bosszantván azokat, akik a Rákóczi úti villamos ellenzői. :-)
Lehet, hogy ezen a fórumon senkit nem érdekel, de azért villamosok (trolibuszok) rádiófrekveciás zavarkibocsájtása nem elhanyagolható probléma azoknak, akik közvetlenül mellette laknak, mondjuk az első emeleten, öt méterre a felsővezetéktől.
Illés írtad az 56-os villamos jelzőlámpáiba való beavatkozást. Szerinted hova szereltek érzékelőket? Az 56-osnak 4 jelzőlámpán kell átmennie: Moszkva tér, János kórház, Budagyöngye, Kelemen László u. Ezek elég távol is esnek egymástól. A Moszkva téren az indítást kell úgy megoldani, hogy akkor kapjon szabadot a vezető megállóból való kihaladásra, amikor a kereszteződésben zöldje lesz. Ez talán már működik is, az 4-6-snál legalábbis látszólag így van. A Budagyöngyénél régebben voltak érzékelők (lehet hogy most is van), de az csak azért volt, hogyha nem jön villamos, akkor ne kelljen az autokat megállítani, de előnyben nem részesítette a villamost (magyarul akkor kapta a zöldet, amikor a program arra a fázisra ért, és nem előbb, legfeljebb ha nem jött villamos, akkor egyáltalán nem volt szabadjelzés). Általában összehangolt jelzőlámpáknál kevesebb lehetőség van tömegközlekedés preferálására, önálló csomópontoknál több. Az 56-osnál a Kelemen László utcánál lehetne ilyet csinálni, de sokba kerül az érzékelők
kialakítása, a BKV erre nem szeret költeni. (Káposztásmegyeren az új vonal kezdeténél van a 14-esen egy útátjáró, fedezőjelző, jelzőlámpa nuku. Autósnak van elsőbbsége, a tömegközlekedők ráérnek, nem?) Visszatérve a Kelemen László utcához, az is jó lenne, ha a Moszkva tér felé haladó irányban a kereszteződés előtt lenne a megálló, általában ez sokkal jobb, mert az utascsere a tilosjezés alatt (is) megtörténhet. Az érzékelők villamosnál pedig nem sínérzékelők szoktak lenni, hanem lazavezetékek a felsővezeték mellett, amit az áramszedő zár a felsővezetékhez, így adja a jelet. De úgy tűnik ez már nem kizárólagos, mert a Margit körúton, a Török utcánál láttam valami új dolgot a felsővezetéken. Egy kis doboz közvetlenül a munkavezeték felett (mintha a vezetéknek a tartószerkezte lenne), de nem mechanikai rögzítésre szolgál, és kábel is megy bele, ami az oszlopon egy villanyszerelődobozhoz vezet. Én még máshol nem láttam ilyet azt gondolom, hogy valamilyen érzékelő lehet, ki tud róla valamit. NZA?

Lehet talán, hogy nem kellene ennyit álmodozni, és vissza kellene fogni az agymenéseket a hálózatkialakításokra vonatkozóan? Lehet, hogy jobb lenne ha inkább valós, gyakorlati és történeti dolgokról beszélgetnénk: ha valaki ismeri a témát, akkor átadhatná nekünk az infokat. Úgy látszik, NZA nagyon tájékozott, és szívesen mesél. Nekem lenne is kérdésem, mi a különbség a líra és a pantográf áramszedő között (nem külsőre, hanem a használati szempontból)? Gondolom a pantofráf a jobb, hiszen a líra régi kocsikról is eltűnt, még mielőtt azok is eltűnlek volna. Mi volt a líra előnye, hártánya?