Épp most csodálkoztam el azon, hogy az elmúlt tíz év szinte legjobb májusát produkáltam. 270km, 24 óra.

Ennek örömére sajnos a múlt pénteki erős hegyre futásom után szombat este ismét megfájdult a bal térdem.

De nem egyértelmű, hogy ettől romlottam el.

Amitől még lehetett, hogy másnap szombaton napközben volt egy (1) darab helyből-távolugrás kísérletem, mert meglepődtem hogy a fiam mekkorát ugrott és én is ki akartam próbálni. De legalább fél méterrel nagyobbat ugrott, újabbat meg nem próbáltam, de nem éreztem hogy ártott volna. Este már automatikusan csak nagyon lassan futottam, késő estére meg már sántikáltam.