TOT bejárás, #2

Kis kiegészítés:
Ketten lemondták a részvételt, a szobájuk felszabadult - aminek a vendéglátók érthető okokból nem örültek. Aztán indulás előtt váratlan "ajándék" - Buchoék bejelentkeztek hozzám, aztán a szállásra is - amit meghagytam titoknak a többiek számára. Bejött :-)) Sajnos Imi nem tudott megvárni minket a kuplungos késés miatt :-(

És lőn második napja az bejárásnak.
A svéd gyártmányú asztalon az étkezőben a reggeli, a parkolóban a motorok, a fejekben a napi vágyak: kiknek a motorozás, kinek a motor-szállítás :-( Bocs Szattis! Fájó szívvel és teli hasakkal indultunk neki a napi penzumunknak.
Bucho a Tenerével, Attila a tényleg slickre kopott gumis kawával jött velünk a Mayer kápolnáig - valsz megneszelték, hogy Szálkától fölfelé igen érdekes lesz az utunk...
Egy-két érdekes rész akadt eddig is, pocséták, nedves-agyagos talaj a benőtt erdőben, a mély fűben megbúvó fatuskók a kerítés mellett - de Bucho akksiján kívül minden és mindenki túlélte ;-)
A kápolnától gyönyörű a kilátás és az "Üvegtigris" is készült már a szezonra. Buch motorját betoltuk és elköszöntünk egymástól. Legurultunk Szálkára, át a falun, és a tó meletti úton nekiindultunk a szexárd alatti domboknak: két drz, egy crf300 és a"nagy", a 660-as tenere :-)
Itt is benőtt erdők és hatalmas pocséták az úton, keresztben, hosszában. Piruettek, ügyeskedések. Dávid megnézte kormányvéggel, hogy milyen mély a víz - mi meg jól elhittük, nem kételkedtünk a szavában :-))
Aztán amikor először visszagondoltam arra a mohácsi motor-mosogatóra... Merthogy kőkeményre száradt a tegnapi sár - a kerék csak a gumi járátát takarította ki, emiatt pillanatok alatt beállt a kerekem :-(((
Az elején nem volt túl nagy baj, de amikor rosszabbra fordult a helyzet, akkor lett. Egy 1-200 m-es emelkedő, süppedős-ragadós talaj kifogott a nagyvason, a többiek többé-kevésbé fel tudtak mászni, én meg reménytelenül elfáradva integettem a többieknek :-) Visszajöttek két gurtnival és felvonszoltak. Pár km-t tudtunk megtenni pár óra alatt :-(
Robink is bejelentkezett a szombat közepi távra, a Duna túloldalán várt minket az 51-es körforgalmában. Küldtünk neki vidámító sms-t, hogy - nem - kicsit késünk :-(
Fönt kiértünk az erdőből, a kaszálón kicsit meghajtottam a gumikat, hogy tisztuljon. Nem vállaltam be a lefelé utat újra az erdőben, a legrövidebb úton irány lefelé Szexárdra, a Setét völgybe. Belefutottunk egy "kellemesen" qrvameredek löszfalas vízmosásba - de hát lefelé minden motor tud közlekedni, át-le-verekedtük magunkat. Gyors tankolás - (már akinek kellett...) - és futás Robihoz. Nem találtuk a megbeszélt helyen, ezért továbbmentünk Dusnokig, ahol lekanyarodtunk a földútra és meg is álltunk rögtön egy büfénél. Gyors telefon Robihoz - 20 méterre kanyarodtunk el tőle, siet utánunk :-)
Megjött az új szerzeménnyel, a 990 Adv-vel - aztán nekiindultunk Hajósnak. Pár - bár teljes útszélességű - pocsolya, hosszú tempós-poros egyenesek. Aztán jött a klasszikus jel - az egyre magasabbra növő fű a nyomban, ami ritkás forgalomra utal :-( AZtán mint minden jónak, ennek az útnak is vége szakadt egyszer: egy lapályos, nedvesnek tűnő réten mentünk tovább - egy bezárt, bár nyitható kapus területig - ahol páran nekiindultak felderíteni a túlsó kijáratot.
Nem lett meg - de egy másik, az előzőnél jobban kijárt úton visszafordultunk.
Jobbről-balról szélfútta, hatalmas hullámzó búzamezők, az út mellett egy magányos fa - gyönyörű volt!!
Beértünk Hajósra, kis kunkor a pincesoron - és nekiugrottunk a várvavárt homoknak végre. Isteni volt - mint mindig!
Pár saracska - győnyörű dombvidék, virágzó árvalányhaj. Rém után Csávoly felé volt egy jó "kis" fosóhomokos rész - nyárra naggggyon baba lesz!!
AZ egyik vizes rész "kicsit" megviccelt - kiállva, nagy tempóval belerongyoltam - és a két oldalt felcsapó víz mindkét lábamat "lemosta" a lábtartókról. Nem volt időm túlságosan megrémülni - mert a tökömmel landoltam az ülésen :-( Megúsztam bukás nélkül - de még a sisakom teteje is saras-vizes lett.
Sokat késtünk, az Ólom-hegy kimaradt a bejárásból, siettünk a csávolyi Texasba kajálni. Jó félórás késéssel érkeztünk meg az asztalfoglalásunkhoz.
Rendelés, kaja - és csodálkozás a mögöttünk érkező zivatarra :-) Nagy mákunk volt, nem lett volna jó, ha "kint" kap el minket...
Amint elvonult, esőruha nélkül hazafelé vettük az irányt, bár már aszfalton. Jólesett a fürdés, aztán a vacsora, borocskák, sörikék...

És véget ére az második nap.