Amennyire én figyelem a borsajtót, borblogokat és az egységsugarú fogyasztók véleményét én azt vettem le, hogy egészen eltérő dolgot értünk sokan a palackvariáció alatt.

Egyszerűen fogalmazva a palackvariáció az amikor ugyanazon tétel bor két palackja ugyanazon alkalommal összekóstolva más érzékszervi élményt ad.

A hangsúly az ugyanazon tételen, ugyanazon alkalmon és összekóstoláson van.

Tehát... ha egy kész bor két különböző lezárással kerül forgalomba akkor a dugós és csavarzáras tételek nem palackvariációk hanem különböző tételek. Ahogy egy 0.75-ös és egy magnum palack sem palackvariáció hanem más kiszerelés.

Ha nem ugyanazon alkalommal kóstolja az ember ugyanazt a tétel akkor mindenképpen ott van a lehetősége annak, hogy más péhája van a pofának, mást evett a bor előtt utoljára, más hangulatban volt, más napszakban, más éhség/szomjúság állapotában. De tudom, hogy erről beszéli felségsértés, mert a legtöbb palackvariáción méltatlankodó fogyasztó maga a kóstolóisten akik sosem tévednek, mindent tudnak és mindent éreznek. Ők fél év elteltével is laboranalitikai gép pontosságával kóstolnak és mindenre, mindig emlékeznek... ha egy ilyen fogyasztónak mint termelő meg merném említeni, hogy eltérő vércukorszinttel egészen máshogy érzékeled például az extraktot, maradékcukrot, alkoholt akkor vérig sértődne és úton útfélen engem fikázna. Így a kóstológéniuszoknak ilyenről nem beszélünk.

Ugyanígy gyakran palackvariációnak tartják azt, hogy két palack nem ugyanannak a rezonanciának volt kitéve. Eleve a rezonancia mint olyan nem is része a boros közbeszéd kánonjának... pedig ugyanaz a bor egy 2 órás autóztatás után egészen más ízű tud lenni mint egy 3 napot pihentetett bor. Ugyanaz a tétel ha a borbolt polcán pihent három napot akkor tud más lenni mint az a bor amit a termelő kedden felvisz Budapestre és szerdán a fogyasztó már meg is veszi és aznap este meg is issza. Bőven száz felett tartottam már boros rendezvényen kóstolót és pontosan tudom a saját borainkról, hogy még 2-3 óra pihentetést után is tud más ízük lenni. 

De a rezonancia és pihentetés csak egy dolog. Palackvariációnak tűnhet sokak számára az is, hogy egy palackot bontás után azonnal megisznak vagy várnak vele fél órát. De az ilyen spontán dekantálás nem is zavar be akkor a hőmérséklet is simán meg tud tréfálni. Tud más íze lenni egy bornak 12 fokon és 14 fokon is.

Nem is számoltam... eddig hány potenciális okot is soroltam fel ami "palackvariációt" okozhat? Hőmérséklet, dekantálás, pihentetés, száj állapota, éhség/szomjúság. Ez öt faktor ami be tud kavarni ha nem pontosan ugyanazt a tétel és nem pont egyszerre két egymás melletti pohárból kóstolunk össze.

Arról most nem is beszélve, hogy egy bor néha 2-3 héten belül is tud fejlődni/változni. Ez a borok sajátossága. Főleg a fiatal boroké. Márpedig egy somlói bor 2-3 éves korában még fiatal. Az érési állapotot  pedig az adott palack hőmérséklete simán tudja befolyásolni. Egy melegebb tárolóban 2-3 héten át tartott bor simán más állapotban van mint egy hűvösebb helységben tárolt palack ugyanabból a tételből. Ilyen hőmérséklet különbség pedig két egymásra rakott karton bor esetében is elő tud fordulni a hűvösebb betonhoz közelebb levő alsó karton számára. Ez a faktor a tapasztalatom szerint 3-4 éves korban kezd el kiegyenlítődni. Az meg konkrétan fekete mágia, hogy milyen polifenolos molekulák mikor és hogyan is alakulnak át. De az fix, hogy nagyobb polifenol tartalmú borok fokozottan kiszámíthatatlanok.

Ez pedig válasz arra, hogy ezek a hatások miért nem tűnnek fel sok bor esetében. Nagyon nem mindegy ám, hogy egy 22g/l extrakt az ami érik, fejlődik, kuszálódik egy borban vagy 35g/l.


De mindez csak a történet fele... ugyanis mindenképpen létezik a palackvariáció mint jelenség. De, hogy mitől és milyen boroknál, milyen technológiával érhető tetten az egy külön téma.