Kellemes ünnepeket kívánok:

József Attila: Pünkösd előtt

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére, 
Mint jóllakott túzok, magadba hullva 
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat 
Cibálja, tépi vének irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség: 
A Végtelenség az a magyar bánat 
S hiába vergődsz haló hattyúként, 
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak, 
E végtelen vízen büszkébben ússzál 
S csudáljanak, hogy méltóbban repül 
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség, 
Mint vadludat rozsdás vessző találja, 
Ne sírj, dalold el híres éneked, 
Hogy nyögve várjanak újabb csodára!