Igen, ezt már a korábbiakban is írtad. A problémát számomra, nem önmagában a vezető bíró személye
és státusza okozza. Összesen hatan döntenek, az öt székbíró és a Gioyi. Ezek közül a Gioyi egyszer már ítélkezett, amikor is a legyezőjével a mongol oldala felé mutatott. Ez teljesen egyértelmű szavazat volt
a szememben. Ő így látta az esetet. Ráadásul, éppen ő volt az, aki a legjobban láthatta a történteket.
A másik lényeges (szignifikáns) eleme az öt lent ülő "székbíró" volt, akik közül - amint már korábban is
írtam - legalább hármuk szinte semmit nem láthatott abból, ami az egész szituációt, az akciót lezáró, vitatható helyzetet tényleges - alapvető tisztasággal láthatóvá tette volna számukra. Tehát a de facto
helyzet úgy alakult, hogy a székbírók közül vagy négy szavazott eleve Myogiryu mellett, vagy hármuk, közöttük a főbíró is. Most ha ezt tesszük az általam, az előbb ismertetettek mellé, úgy szembetűnően
sántít valami, ez nem más, mint a tények tárgyilagos mérlegelése - megítélése.
Erre erősített rá a mai nap a Takayasu - Myogiryu meccsen történt - egyebekben teljesen hasonszőrű
eset kimenetele. "Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes". Pontosan emiatt fogalmaztam
tegnap szándékosan úgy, hogy : "a teljesen korrekt bírói magatartás az lett volna, hogy" :
1./ Kétségesnek láttam (vagy nem igazán láthattam ezt a helyzetet, nem tudok ennek alapján dönteni,
ezért legyen "monoii", esetleg a többiek látták és akkor majd eldöntjük, hogy ítéljünk (lényegében,
eddig stimmölt is a történet).
2./ Objektív megítélés szükséges feltételének hiánya következtében valahogy döntenünk kellett. Ebben
az esetben miért is kedvezzünk valakinek, akinek vitatott helyzetben nem szeretnénk kedvezni, de
még mindig dönthetünk kétféle módon, a./ Myogiryu nyert, vagy b./ újra kell meccselni. Még ez is
elfogadható alternatíva, csak éppen az a./ verzió sántít, mert - bíróként -tisztában vagypk azzal,
hogy az újrajátszásnak mi lesz a kimenetele (az utóbbi verzió mérlegelése felettébb elítélendő).
3./ Francba a részletekkel. Nyer a japán és kész. A mongol még mindig megnyerheti a tornát, még ha
most, az egyszer el is vesszük tőle a győzelmet (na ez már nem stimmöl, de megtehető - sajnos).