Kedves Banán és hWindy,

Ebben a kapcsolatban nem tudom magamat adni. „Csak” ennyi hiányzik (csettintettem az újaimmal). „Csak” ennyi…
Pokoli messze vagyok attól, amit ő érez. Úgy értem el a szeretethez, hogy nem voltam szerelmes. Átkozott maximalista vagyok, gyógyíthatatlan álmodozó, valamint gyakorlott arcraeső művész. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a (volt/van) kedvesem akaratomon kívül, de miattam egy időzített bombát hord, úgy mellmagasságban és én hatástalanítani akarom, mert jól tudom mi marad utána.

Az elmúlt év épp arról szólt, mit lehet kihozni a kettőnk viszonyából. Én kellemesnek nevezném, más talán rabszolgatartásnak. Ő most mosolyogna, miközben nyelné könnyeit. Nekem is fáj, ahogy látom, hogyan köt magával újabb alkukat, miközben egyenletesen süllyed. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez a csapatfelállás egy hosszú és kiegyensúlyozott együttléthez vezethet. Én kb. azt a 7 évet akarom megspórolni neki, amit Windy olyan jól ismer. Teszem ezt akkor is, ha mindketten azt mondjátok megérte.

…de Kinn Is