A Sziklás-hegység és a Parti-hegységrendszer közé beékelődött, csapadékban szegény, kopár hegyvonulatokkal szabdalt félsivatagos-sivatagos Nagy-medence (ang. Great Basin, sp. Gran Cuenca) is nagyon sokáig őrizte a titkait a "sápadtarcú idegenek" előtt.

 

A spanyol Escalante-expedíció volt az, amelyik benyomult a medence déli részeire 1776-1777-ben, de a medence belsejébe ők sem merészkedtek.

 

A spanyol gyarmati uralom az 1780-as évektől papíron kiterjedt a Nagy-medencére, de ténylegesen csak a déli peremére, itt haladt át a Régi Spanyol Ösvény (ang. Old Spanish Trail, sp. Viejo Sendero Español), amely az új-mexikói Santa Fé kormányzósági székhelyet kötötte össze a felső-kalifornia Los Angeles városával, amely akkoriban inkább még csak egy nagyobb falu volt.

 

A medence belső és északi részeit a spanyolok ténylegesen nem gyarmatosították, sőt a földrajzi ismereteik is erősen hiányosak voltak erről a térségről, pl. a térképeiken a Nagy-Sós-tó (Great Salt Lake) nem volt feltüntetve.

 

A medencét rendkívül alacsony népsűrűséggel vadászó-gyűjtögető indián csoportok népesítették be, de annyira gyéren, hogy az első felfedezők néha napokig, hetekig utaztak anélkül, hogy emberrel találkoztak volna.

 

A Nagy-medence alaposabb felfedezése és feltérképezése végül rendkívül későn, az 1820-as években indult meg, amikor ez a terület a még a Spanyolországtól frissen függetlenné vált mexikóhoz tartozott.

 

A Nagy-Sós-tót pl. szinte azonos időben, 1824-ben érte el két felfedező:

 

- elsőként a kanadai francia származású prémkereskedő, Étienne Provost (1785 - 1850),

- majd nem sokkal utána az amerikai (USA-beli) "hegyi ember" és prémvadász, Jim Bridger (1804 - 1881).

 

Később, de még szintén az 1820-as években aztán a kanadai brit prémkereskedő, Peter Skene Ogden (1790 - 1854), ill. az amerikai felfedező, Jedediah Strong Smith (1799 - 1831) hajtott végre felfedező expedíciókat a térségben.

 

Majd az 1840-es években az amerikai katonatiszt, hivatalnok és később politikus, John Charles Frémont (1813 - 1890) négy felfedező és térképészeti expedíciót is végrehajtott Észak-Amerika nyugati részein, a Sziklás-hegység és a Csendes-óceán között.

 

A fehér foltok szép lassan, de vbiztosan eltűntek a térképekről.

 

Mindenesetre a Nagy-medence ma sem nevezhető sűrűn lakott területnek, a belső részei az USA legritkábban lakott területei közé tartoznak.

 

A Nagy-medence Nevada tagállam legnagyobb részére, Utah tagállam nyugati felére, valamint egy kis része Idaho és Oregon tagállamok legdélibb sávjára terjed ki.