Egyértelműen itt nem az egyidejűség relativitása az ok, hiszen mindkét mérést (A) IR-ben végeztük el. Akkor mi?

 

Egy jelenséget magyarázni (ami ugyanaz mint okokat keresni) az visszavezetés az axiómákra. Vagyis helyes logikai lánc kialakítása, mely axiómákat használ, és ezekből kikövetkezteti a kérdéses állítást.

 

A specrel axiómáiból következik, hogy A rendszerben rövidebbnek mérik a botot. Nem írom le hogyan következik, mert te is tudod.

Ugyanezekből az axiómákból következik az egyidejűség relativitása is.

 

Magukra az axiómákra értelemszerűen nincs magyarázat. Fizikában legfeljebb azt lehet megkérdezni, miért éppen ezeket szeretjük. Azért, mert hasznosak, lehet velük magyarázni a dolgokat, helyes előrejelzések készítésére alkalmasak.

 

Ha a B rendszerben elemzik, hogyan mérik meg az A rendszerben a bot hosszát, akkor azt látják, hogy az ő B rendszerükben két különböző időpontban mérik meg a két végének a helyét. Mondhatják, hogy azért mérték rövidebbnek, mert az egyidejűség relatív. Csak annyit tettek, hogy az axiómákból következő helyes ismeretet (az egyidejűség relativitása) felhasználtak egy másik jelenség, az eltérő hosszúság mérése magyarázatára. Axiómákat használtak, a logikai lánc helyes, csak nevet adtak egy részeredménynek.

 

Szerintem nem kifogásolható, ha egy jelenség magyarázatánál felhasználunk kész részeredményeket (más szóval tételeket). Így ugyanazt a jelenséget más tételekkel is lehet magyarázni, ami csak annyit jelent, hogy más részeredményekkel más úton jutnak el ugyanoda. Hiszen a részeredmények is az axiómákon alapuló helyes következtetések.